pszichiátria

A humor, ami egy tipikusan humán jelenség, alapvető jelentőséggel bír a gondolkodásunkban, kommunikációnkban és a társas interakcióink területén. A sikeres viccek mentális műveletek kognitív egymás mellé helyezését foglalják magukban (ami kognitív szintű folyamat), amelyet a humorosság érzése követ (ami affektív folyamat). Két brazil szerző, Goel és Dolan megpróbálták különválasztani a humor e két komponensét fMRI alkalmazásával.

Agresszívabbak-e a személyiségzavarral – ezen belül is az antiszociális és a borderline típussal – rendelkező személyek más pszichiátriai betegekhez képest? Van-e különbség e két személyiségzavar esetében az agresszió megnyilvánulási formáiban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ de Barross és de Pádua Serafim brazil kutatók tanulmányukban.

Narkolepszia esetében - ami organikus alvászavarnak számít - vajon van-e jellegzetes álomtartalom, amiről beszámolnak a betegek? Képesek-e a narkolepsziás betegek emlékezni álmaikra? A nyugtalan láb szindróma esetében hogyan alakulnak ezek a jellemzők?

2010. április 27 - Budapest, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Vajon megjelenik-e a légszomj érzése az alvási apnoéban szenvedők álmainak tartalmában? Előidéznek-e rémálmokat az alvási apnoék? Befolyásolja-e az álmokra való emlékezés folyamatát az alvási apnoé szindróma?

Vajon az inszomniában szenvedő betegek több vagy kevesebb álomra emlékeznek másokhoz képest? Inszomnia esetében a megváltozott alvás-fiziológia és egyéb betegségjellemzők hatással vannak-e az álmokra való emlékezésre és az álmok tartalmára?

Vajon hogyan zajlik az ébredés után az álmok előhívásának folyamata? Mitől függ az, hogy vissza tudunk-e emlékezni az álmainkra? A következőkben röviden ismertetjük az álmokra való emlékezés két modelljét: az aruosal-előhívás elméletet, illetve a kontinuitás hipotézist, ami az ébrenlét és az álomtartalom között lévő összefüggésekre vonatkozik.

Lehet-e vajon az álmodás és az álmok jellemzőit tudományos módszerekkel kutatni? Mely tényezők befolyásolják az álmodás folyamatát? Alvászavarokban megváltoznak-e ezek a jellemzők? Michael Schredl, a mannheimi alváslaboratórium munkatársa áttekintő tanulmányában vizsgálta a tudomány jelenlegi állása szerint adható válaszokat ezekre a kérdésekre.

A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

Az öngyilkosság jelenleg a második-harmadik leggyakoribb elhalálozási ok a 15-24 év közötti lakosság körében különböző országokban. Az általános populációkban végzett epidemiológiai vizsgálatok (a kórházi statisztikák mellett, azokat kiegészítve) felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Emma Evans és munkatársainak a serdülőkori öngyilkosság háttértényezőire vonatkozó áttekintő tanulmánya - nem meglepő módon - több szempontból is alátámasztotta a serdülő és a családi jellemzők szoros összefüggését.

Bár a depresszióval, a reménytelenséggel, a szorongással és egyéb pszichiátriai jellemzőkkel kapcsolatban igen széleskörű kutatások zajlottak és zajlanak napjainkban is az öngyilkosság rizikófaktoraira vonatkozóan, addig a szexualitás kérdéskörét - a szexuális abúzusok patogén szerepén túl – alig kutatták.

A serdülőkori öngyilkosság rizikótényezőit vizsgálva a depresszió jelenségköréhez jelentős mértékben kapcsolódva a reménytelenség szerepének kutatása a másik fontos tényező, ami a középpontban áll. A reménytelenség szerepét az öngyilkosság jelenségkörében számos tanulmány igazolta, azonban de nem kellő mértékben tisztázott még, hogy ez a kapcsolat közvetlen jellegű-e.