pszichiátria

A szuicidium jelenleg a második-harmadik leggyakoribb elhalálozási ok a 15-24 év közötti lakosság körében különböző országokban. Az általános populációkban végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint adoleszcenciában a szuicid események gyakoribbak, mint ahogyan azt a kórházi statisztikák alapján gondolhatnánk.

2010. február 16. - Budapest, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichioterápiás Klinika

Szkizofrén betegeknél gyakran fordulnak elő negatív tünetek, mint pl. a beszéd elsivárosodása, az érzelemkifejezés képességének elszegényedése, a motiváció hiánya, apátia. Bár az antipszichotikumok többnyire hatékonyak a szkizofrénia pozitív tüneteinek kezelésében, sajnos a negatív tünetek kezelése mind a mai napig fennálló probléma, amit az új atípusos antipszichotikumok bevezetése sem oldott meg.

A bipoláris zavarok kutatásával kapcsolatban az egyik legígéretesebb irányvonalat a gyermekek és serdülők körében végzett vizsgálatok jelentik, mivel ezek eredményei mélyebb betekintést nyújtanak a betegség kezdetére és mechanizmusaira vonatkozóan, valamint olyan kezelések kialakítására nyújthatnak lehetőséget, amik megakadályozhatják a felnőttkori bipoláris zavarok kialakulását.

Módszertanilag kérdéses az, hogy lehet-e a kevert depressziót kategorikusan definiálni (fennáll-e vagy sem) vagy inkább a dimenzionális megközelítés látszik elfogadhatónak (milyen mértékben áll fenn), azonban a klinikusok számára a kategóriák hasznosabbak, mint a dimenziók – emiatt hasznos lenne egy olyan határ megállapítása a kevert depresszió dimenziójában, amit elérve szükségessé válik a kezelés.

Kevés tanulmány tartalmazza kezeletlen hangulatzavarban szenvedő betegek mintáját, ami lehetővé tenné az intradepressziós mániás vagy hipomániás tünetek spontán kezdetének vizsgálatát.

Budapest, 2010. január 27-30.

A bipoláris II zavar alapvető megkülönböztető jegyei a major depressziós zavarral szemben a koraibb betegségkezdet, több visszaesés, több bipoláris (I és II. típusú) zavar a családi anamnézisben, gyakoribb atípusos depresszió (beleértve az olyan tüneteket, mint a túlétkezés vagy túlalvás) és gyakoribb kevert depresszió.

A bipoláris zavarok és a depressziós zavarok közötti határ meghúzásának nehézsége újabban azért merül fel, mert a bipoláris II zavar definíciójában változások történtek, illetve a kevert depresszió fogalma újra előtérbe került (Magyarországon Rihmer Zoltán és munkatársai foglalkoznak kiemelten ezzel a területtel).

Jelen részben folytatjuk a bipoláris I és II zavarok közötti eltérések számbavételét. Nemek közötti különbségeket leírtaka két kórképben: bipoláris I zavarban a női-férfi arány közel azonos, míg a bipoláris II zavarban magasabb a nők aránya.

A DSM-IV-TR-ben a hangulatzavarok bipoláris és depressziós kórképekre vannak felosztva. A legalapvetőbb jellemző, ami ezt a két csoportot elkülöníti egymástól, a mánia és a hipománia jelenléte, amelyek jelen vannak a bipoláris zavarokban, de hiányoznak a depressziós zavarokban.

Az Indianai Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a biológiai órával kapcsolatos gének, és ezek közül különösen a RORB gén variációi befolyásolhatják a gyermekkori mániás depresszió kialakulását.

A bipoláris zavarok, különösen a bipoláris II. zavar az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak.