pulmonológia

Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.

A súlyos légúti fertőzés, beleértve a COVID-19-et, a közösségben szerzett tüdőgyulladást, az influenzát és a Pneumocystis-tüdőgyulladást, világszerte a felnőttek halálozásának egyik vezető oka. A kritikus állapotú betegek légúti fertőzései szeptikus sokkot, akut légzési distressz szindrómát vagy mindkettőt okozhatnak, ami 30-50% közötti halálozási aránnyal jár.

A bronchiectasia és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) közötti kapcsolat ok-okozati összefüggése továbbra is tisztázatlan. Jelen tanulmány célja a közöttük fennálló lehetséges okozati kapcsolat vizsgálata, különös tekintettel a légúti gyulladás, a fertőzések és a dohányzás mint közvetítő tényezők szerepére a COPD kialakulásában.

Átadták a Pulmonológiai Klinika korszerűsített járóbeteg ambuláns helyiségeit, valamint a bronchológiai műtő új EBUS egységét. Dr. Merkely Béla rektor bejelentette azt is, hogy a Külső Klinikai Tömb orvosszakmai főigazgatójává nevezte ki dr. Müller Veronikát, a Pulmonológiai Klinika igazgatóját.