rák

A vakbélrák korábban rendkívül ritkának számított, jellemzően idősebb felnőtteknél fordult elő, és az orvosok is ritkán találkoztak vele. Az utóbbi években azonban riasztó trend bontakozik ki: egyre több 30-as, 40-es – sőt fiatalabb – korosztályba tartozó embernél diagnosztizálják. Bár az összesített esetszám továbbra is alacsony (évente néhány fő egymillióból), az arányuk gyors ütemben növekszik.

A humán papillomavírus (HPV) az Egyesült Államokban a fej és a nyak rákos megbetegedések körülbelül 70%-át okozza, így ez a vírus által okozott leggyakoribb rákos megbetegedés, amelynek előfordulási gyakorisága évről évre növekszik.

A 2000-es évek elején komoly pánikot keltett az izzadásgátlókban található alumínium, mert a kutatók azt feltételezték, emlőrákot okoz. Sok-sok vizsgálat és tanulmány elvégzése után azonban a gyanú alaptalannak bizonyult. De vajon, hogy állunk ma a dezodorokkal, izzadásgátlókkal, és van-e már zöldebb megoldás rájuk?

A daganatterápiával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be Szöőr Árpád, a Debreceni Egyetem adjunktusa az Oszakai Világkiállításon. Az intézményben már több mint egy évtizede zajlik az immunterápiák molekuláris hátterének kutatása.

Az Aspergillus flavus nevű faj valójában nem a fáraók átka, hanem orvosi áldás lehet.

A németországi Freiburg Egyetem Orvostudományi Kar Általános és Zsigeri Sebészeti Tanszéke által vezetett kutatások kimutatták, hogy a Roux-en-Y gyomorbypass műtét (RYGB) során alkalmazott epesav-elterelés csökkenti a vastagbélrákos daganatok növekedését és áttétképződését.

Tudósok felfedezték, hogy a tumorok által kiválasztott apró genetikai anyagdarabok már három évvel azelőtt megtalálhatók a véráramban, hogy az embernél rákot diagnosztizálnának.

A Michigani Egyetem kutatói a közelmúltban ismertették, hogy egerekkel végzett vizsgálatok során megállapították, hogy egy herpeszvírusból származó fehérje meghosszabbította a rákellenes T-sejtek élettartamát, ami ahhoz vezetett, hogy a tumorok növekedése lelassult.

Egy hároméves nemzetközi kísérlet szerint a testmozgás javítja a vastagbélrákos betegek túlélési esélyeit és megakadályozza a betegség kiújulását.

A CAR-T sejtterápia az egyik legígéretesebb formája személyre szabott orvosi kezeléseknek. Alapvetően az immunrendszer sejtjeinek genetikai módosítását jelenti, ami nemcsak a rák esetében bizonyul hatásosnak.

Az NHS England az első egészségügyi szolgálat Európában, amely a betegeknek injekciós formában kínálja a nivolumab nevű immunterápiás gyógyszert. Így akár 15 000 rákos beteg lesz kezelhető gyors injekcióval.

Ha magas fehérjetartalmú vagy keto diétát követünk, akkor a gyümölcsök valószínűleg nem szerepelnek a bevásárlólistánk élén. De ha a fogyás a kiegyensúlyozott étrend része, a gyümölcsök valójában hasznos szövetségesek lehetnek. Noha egyes gyümölcsök természetesen magas cukortartalmúak, sokuk oldható rostokban is gazdag, amelyek segítenek hosszabb ideig teltségérzetet biztosítani és csökkentik a túlevés iránti vágyat.

A National Institutes of Health (NIH) és az Oxfordi Egyetem kutatói egy több mint 85 000 brit felnőtt bevonásával végzett prospektív kohorszvizsgálat során megállapították, hogy a napi könnyű, közepes és erős intenzitású fizikai aktivitást végző személyeknél alacsonyabb volt a rák kialakulásának kockázata a mozgásszegényebb életmódot folytatókhoz képest.