reumatológia

A derékfájás a hazánkban a keresőképtelenség 2. leggyakoribb oka, a táppénzes napokat számítva az 1. helyen áll. A korai nyugdíjaztatás okai között szintén 2-3. helyre sorolják.

A Wegener granulomatosis (WG) ANCA asszociált szisztémás vasculitis, felnőtteket és gyerekeket egyaránt érint, jelenős mortalitással jár nemcsak a betegségaktivitás miatt, de az aggresszív immunoszuppresszív kezelés következtében is.

Némiképp meglepő, hogy relatív kevés vizsgálat foglalkozott az alkohol és az RA kapcsolatával, pedig egyes vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy jótékony hatással bírhat a betegségre.

A JDM a leggyakoribb gyermekkori IIM, incidenciája 3.2 eset/1.000.000/év az USA-ban.

A Raynaud jelenség a digitális artériák és prekapilláris arteriolák periódikusan jelentkező hideg-és stressz indukálta vazospazmusa.

Az akut flare-ben szenvedő köszvényes betegek esetén a cél a fájdalom és gyulladás gyors kontrollja.

A progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) súlyos, gyakran fatális központi idegrendszeri (KIR) infekció, látens JC polyoma vírus reaktivációja okozza.

1970 óta a FM külön entitásnak számít a reumatológiai betegségek között, azonban a WHO és egyéb szervezetek egészen 1992-ig nem ismerték el mint külön entitást. Mai napig is ismeretlen etiológiájúnak számít és bizonyítottan hatásos kezelése egyelőre nem létezik. Az 1990-es ACR kritériumok specificitása és szenzitivitása a diagnózist illetően 85%-os.

2010 június 1-én törzskönyvezte az USA FDA (Food and Drug Administration) Prolia néven a denosumabot az osteoporosis terápiájában magas törési rizikóval rendelkező postmenopausában lévő nőbetegek részére.

A ‘korai PsA’ diagnózis egyelőre precízen nem definiált, tartama több hónaptól 5 évig terjedhet. Nehéz felismerni az articuláris érintettséget, mielőtt destruktív elváltozások jönnek létre fizikális és radiológiai vizsgálatokkal.

A TNF-α gátló szerek hatékonyak a JIA terápiájában, de nem szabad megfeledkeznünk a potenciális infekciók és malignitások (lymphoma) fokozott rizikójáról, amit az FDA által végzett biztonságossági vizsgálat is igazolt. Ez a rizikó még fokozottabb volt, ha egyéb immunszuppresszív terápiával (MTX) kombinációs terápiában részesültek a betegek. Jelenleg csak a súlyos, konvencionális DMARD terápiákra refrakter esetekben indokolt az alkalmazása.

Az IL-17 szerepe fokozatosan nő az autoimmun betegségek experimentális modelljeiben. Koshaka és munkatársai igazolták, hogy az IL-17 knock-out egerek esetében is fejlődhet ki polymyositis, ezekben az egerekben az IL-6-a fő mediátor a patogenezisben. A terápiás lehetőségek limitáltak, főleg amiatt hogy a megfelelő állatmodellek hiányoznak.

A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a legtöbb idiopathiás arthritises gyermek sosem kerül remisszióba.