szülészet-nőgyógyászat

Köztudott, hogy a terhesség számos élettani változással jár, a Cornell Egyetem kutatói szerint a graviditás a bélflóra baktérium-összetételét is megváltoztatja, ám ezek a változások a terhességre nézve ártalmatlanok, sőt előnyökkel járnak. – olvasható a Cell című szakmai folyóirat augusztusi kiadásában.

Évtizedek óta úgy tudjuk: a pajzsmirigy betegségek kialakulását és lefolyását nem befolyásolják a hormonális fogamzásgátlók. Bár ez az egyszerű megközelítés a gyakorlatban továbbra is jól alkalmazható, az elmúlt évek néhány friss kutatása érdekes eredményekkel szolgált.

Egy amerikai tanulmány eredményei szerint, a vaginális prolapsus műtéte során behelyezett intravaginális sling csökkenti az inkontinencia kialakulásának valószínűségét, ám ugyanakkor némileg megnöveli a hólyagperforáció és a húgyúti fertőzések rizikóját.

A fogamzásgátlókat anticoncipiens hatásuk mellett gyakran terápiás hatékonyságuk miatt is alkalmazzák egyes kórképekben. Az orális készítmények például hirsutizmus, dysmenorrhea, menorrhagia, a progeszterontartalmú intrauterin fogamzásgátló eszközök (IUD) pedig szintén a menorrhagia kezelésében bizonyultak hatékonynak.

A koraszülések arányának növekedése egyre nagyobb egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívást jelent a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. A Lancetben publikált friss adatok alapján a tendencia nem túl biztató.

A kombinált hormonális fogamzásgátló tabletta napjainkban a leggyakrabban használt, legnépszerűbb reverzíbilis fogamzásgátló módszer. A folyamatos gyógyszerfejlesztések hatására a gesztagén komponens újabb és újabb generációi egyre szelektívebbé váltak. Ezzel párhuzamosan az ösztrogén hatást kiváltó etinil-ösztradiol koncentrációját folyamatosan csökkentették a kezdeti tablettánkénti magas, 50 µg-os dózisról az alacsony, 35 µg-ot meg nem haladó hormontartalomra.

A nagy számok törvénye értelmében minden sokszor ismétlődő folyamat során előbb-utóbb az elkövethető hibák mindegyike elkövetésre is kerül. A betegellátásban ez életekbe kerülhet. A hibázás megelőzését szolgáló, az egészségügyben is egyre elterjedtebb ‘checklist’-ek alkalmazása a szülőszobai munkát is elérte.

Az elmúlt ötven évben a kombinált hormonális fogamzásgátló tabletták a leggyakrabban használt, legnépszerűbb fogamzásgátló módszerré nőtték ki magukat. A folyamatos gyógyszerfejlesztések hatására a gesztagén komponens egyre szelektívebb hatásúvá vált, az ösztrogén hatást kiváltó etinil-ösztradiol koncentrációját pedig folyamatosan csökkentették.

A terhesség alatt a - heti 40 óránál több - sok állást igénylő munkavégzés negatív hatással lehet a születendő gyermek fejlődésére. – olvasható az Occupational and Environmental Medicine júniusi online kiadásában megjelent holland tanulmányban.

A terhesség alatti elhízás számos veszélyt hordoz az anyára és a magzatra nézve is. A túlsúlyos terhesek körében köztudottan gyakoribb a preeclampsia, a cukorbetegség, a császármetszés és annak postoperatív komplikációi vagy akár a nagy születési súlyhoz kapcsolódó szülés alatti szövődmények. Erre a listára feliratkozhat a gyermek mentális fejlődésének zavara és autizmusa is.

A címben felvetett dilemma aktualitását és jelentőségét bemutató első cikkünk folytatásaként a témával foglalkozó második cikkünkben Sarah J. Stock és kollégái British Medical Journal-ben (BMJ) röviddel ezelőtt publikált eredményeit ismertetjük.

Egy néhány napja publikált, egymilliónál több szülés adatait feldolgozó tanulmányban a nem orvosi javallatú (elektív), a 37. terhességi hét betöltése után végzett szülésindukciók esetében jobb magzati és anyai eredményeket találtak, mint a spontán szülés megindulására történő várakozás esetében. Mindezt a műtétes szülésbefejezések arányának növekedése nélkül.

Szülészek körében ismeretes, hogy a megrövidült méhnyak jelezte fenyegető koraszülés megelőzésére a progeszteron alapú hormonális kezelés különféle típusai mellett egy egyszerű pesszárium alkalmazása is hatékony lehet. A megdöbbentő az, hogy milyen mértékben.