szülészet-nőgyógyászat

A Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (FIGO, Fédération Internationale de Gynécologie et d’Obstétrique) többéves előkészítő munkát követően megalkotta a nőgyógyászati vérzészavarok új klasszifikációs rendszerét. Az új, ún. PALM-COEIN rendszert júniusban publikálták az International Journal of Obstetrics and Gynecology-ban.

A magzati fájdalomérzet szubjektív, „megélt” komponensének pusztán spekulatív, feltevéseken alapuló tárgyalásán túl akkor van módunk tudományos-orvosi igénnyel gondolkodni a témáról, ha tisztában vagyunk a nocicepcióban szerepet játszó idegrendszeri struktúrák egyedfejlődés során történő megjelenésének és „bekapcsolásának” időbeliségével, illetve az objektív stresszválasz neuroendokrin és cardiovascularis manifesztációit mérni tudjuk.

Orvosként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mekkora az esély a teherbeesésre a ciklus egyes napjain, az egyes fogamzásgátlási módszerek esetében, melyik módszer mennyire megbízható, stb. A legtöbb esetben természetesen nem lehet pontos százalékot mondani, hiszen számos tényező befolyásolja a terhesség bekövetkezésének esélyét mind a nő, mind a férfi oldaláról. Jó támpontot jelentenek az alábbi adatok, melyek megmutatják az egyes fogamzásgátló módszerek hatékonyságát megfelelő és nem megfelelő használata esetén.

Az elmúlt évtized során a méhen belül növekvő magzat fájdalomérzetének meglétével vagy hiányával kapcsolatban komoly nemzetközi tudományos vita bontakozott ki. A téma nemcsak a területtel foglalkozó néhány kutatócsoport hozzászólását váltotta ki, de jelentős társadalmi, vallási, politikai vihart is kavart, továbbá nem elhanyagolhatóak a jogi, etikai, filozófiai aspektusai sem.

Néhány hónapja az egyik legelismertebb amerikai szülészet-nőgyógyászati folyóiratban, az American Journal of Obstetrics and Gynecology-ban jelentek meg egy klinikai tanulmánynak az eredményei, melyek felhasználásával lehetséges lehet a menopausa, azaz a változókor késleltetése.

A korai petefészek-kimerülésben (POF) szenvedő betegek gondozásának nem szabad kimerülni a klimakteriális tünetek és a meddőség kezelésében. A megfelelő genetikai és immunológiai szűrővizsgálatokkal betegünk rokonainál előre jelezhetjük a betegség fenyegetését és segíthetjük a családtervezést, illetve akár életveszélyes állapotokat előzhetünk meg magánál a betegnél.

Azokat a leggyakoribb kérdéseket mutatjuk be a cikksorozat ezen részében, melyeket a fogamzásgátlót szedő nők legtöbbször feltesznek. A kérdések legnagyobb részére a tablettát szedő nő maga is megtalálná a választ a betegtájékoztató alapos átolvasása után, de sok esetben ez vagy nem történik meg, vagy biztosabbnak érzi, ha a nőgyógyásza/háziorvosa ad felvilágosítást.

A korai petefészek-kimerüléssel (POF) foglalkozó első cikkünkben bemutattuk a kórkép etiológiáját és diagnosztikai kritériumait. A témát feldolgozó második írásunkban a POF-os beteg kezelésének lehetőségeit ismertetjük.

Régóta ismeretes, hogy az epilepsziás betegek kezelésére használt klasszikus gyógyszerek súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ezidáig azonban szinte semmiféle információval nem rendelkeztünk az újabb készítmények teratogén hatásaival kapcsolatban.

Egyelőre heves vita kíséri az amerikai egészségügyi miniszter augusztus 1-jei bejelentését: az összes fogamzásgátlási módszert, illetve számos további, a nőgyógyászati prevenció körébe sorolható ellátást ingyenessé tesz az Obama-kormányzat.

A korai petefészek-kimerülés átlagosan minden 100. európai nőnél megjelenő kórkép. Az akár igen fiatalon kialakuló petefészek-elégtelenség a korán jelentkező hormonális tünetek mellett a peteérés hiányával jár, lehetetlenné téve a gyermekvállalást.

A témával foglalkozó első cikkünkben áttekintettük, miért is jelent meg a meddőségi kezelésekben az ovarialis rezervkapacitás felmérésének igénye, illetve általánosságban milyen buktatókat rejtenek ezek a vizsgálatok. Jelen írásunkban az egyes módszereket mutatjuk be, illetve hasonlítjuk össze.

Magyarországon a fogamzóképes korban lévő nők 30 százaléka fogamzásgátló tablettát szed, ami világviszonylatban is magas aránynak számít. Az alkalmazott fogamzásgátló tabletták túlnyomó többsége kombinált tabletta, kisebb része csak progeszteront tartalmaz.