szülészet-nőgyógyászat

Összefüggést találtak amerikai kutatók az anya terhesség alatti fertőzése és az utódnál később kialakuló asztma között.

A korrekt diagnózis felállításához kenet, illetve biopsziás anyag vétele szükséges lehet citológiai, hisztológiai vizsgálat illetve HPV DNS tesztek elvégzése céljából. Citológiai vizsgálattal csak az esetek töredéke ismerhető fel - ennek oka az, hogy a vírussal fertőzött hámban csak az esetek egy részénél alakulnak ki citomorfológiai elváltozások, vagy rendkívül diszkrét formában jelennek meg.

A méhnyakrák gyakorlatilag százszázalékos biztonsággal megelőzhető a szűrés és az oltás együttes alkalmazásával, a human papillomavírus (HPV) elleni vakcinát a szexuálisan már aktív fiatal nőknél is érdemes alkalmazni - hangzott el az Egészséges Ifjúságért Alapítvány keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Vajúdás közben sem kell koplalniuk a nőknek - derült ki a legújabb áttekintő tanulmányból.

A humán papillomavírussal való fertőzöttség nem feltétlenül jelent egyet klinikai tünetek jelentkezésével: a fertőzés látens, szubklinikus és klinikus lehet. A látens fertőzöttséget csupán humán papilloma vírus DNS tesztek bizonyítják, klinikai tünetek nem észlelhetőek, és számos esetben a szövettani vizsgálat sem jelzi.

A humán papillomavírus-fertőzés nem jár együtt viraemiával, nincs citolízis, nincs szisztémás fertőzésre utaló jel, ezért a humán papillomavírus-infekció az immunrendszert gyengén aktiválja.

A méhnyakrák a világ egyik súlyos egészségügyi problémája, kb. 500000 új esetet fedeznek fel évente. A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a harmadik helyen áll a nők daganatos halálozásában a világon.

Az első méhnyakrákszűrésnek 21 évesen kellene megtörténnie, a szűrővizsgálatokat pedig elegendő a korábban javasoltnál ritkábban ismételni, áll az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (ACOG; American College of Obstetricians and Gynecologists) nemrég megújított, bizonyítékokon alapuló (evidence-based) irányelveiben.

A szoptató édesanyák 2-3%-ában jelentkezik gyermekágyi emlőgyulladás.

Az elmúlt hetek nemzetközi és a hazai járványügyi statisztikái, a járványügyi szakmai szervezetek jelentései és állásfoglalásai szerint ma már egyértelművé vált, hogy az új influenza A(H1N1)v 2009 vírus okozta influenza-világjárvány veszélyesebb, mint a korábbi szezonális influenzajárványok voltak.

A terhesség-megszakítások száma gyorsabban csökken, mint a születéseké. Magyarországon 12 percenként esnek teherbe úgy nők, hogy nem akarják a terhességet.

A szoptatási nehézséget okozó emlőbetegségek mindennapi feladatot jelentenek valamennyi szülész számára.

A szülés elhúzódása és a késedelmes mellre helyezés hátráltathatja a lactatio megindulását.