tüdőgyógyászat

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.

A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.

Egyes betegeknél, akik a COVID járvány első hullámában akvirált enyhe fertőzés után még legalább 12 hónapig fertőzés utáni tüneteket mutattak, kóros tüdőperfúzió látható annak ellenére, hogy a CT-felvételeken eltérés nem igazolódott. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) 2024. évi nemzetközi kongresszusán részt vevő kutatók további kutatásokat sürgetnek ezen a téren, hogy megértsék a rendellenességek mechanizmusát, és hogy lehetséges kezelési lehetőségeket találjanak ezeknek a betegeknek.

A bronchiectasia komoly kihívást jelent növekvő előfordulása, a hozzá kapcsolódó gazdasági teher, valamint a klinikai heterogenitás miatt.

A tüdőrák elsődleges oka a dohányzás. Előfordulása azonban folyamatosan nő a nem dohányzók körében, különösen a nők között. Míg a soha nem dohányzó, tüdőrákos betegek körülbelül 80%-ának célzott terápiákat írnak fel, amelyek az olyan fehérjék mutációira összpontosítanak, mint az EGFR és az ALK, a többi beteg gyakran citotoxikus kemoterápiát kap, ami sok mellékhatással és viszonylag alacsony terápiás válaszaránnyal já. Mindez rávilágít a célzott terápiák mielőbbi szükségességére.

A dermatomyositis (DM) gyakori szövődménye, az interstitiális tüdőbetegség (ILD) a DM-es betegek mintegy 23%-át érinti Észak-Amerikában. A metotrexát (MTX) a DM első vonalbeli szerének számít, de a reumatoid artritiszben (RA) szenvedő populáció 0,3-11,6%-ánál tüdőgyulladással és tüdőfibrózissal jár. A klinikusok habozhatnak a MTX alkalmazásával kapcsolatban a DM számára, mivel a tüdőtoxicitás miatt aggódnak, ebben a veszélyeztetett populációban.

Bár kiterjedt kutatások összefüggéseket állapítottak meg a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) és a környezeti szennyező anyagok között, a furán és a COPD közötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan. Egy tanulmány célja a furán és a COPD közötti kapcsolat feltárása volt, miközben a lehetséges mechanizmusokat is vizsgálta.

Segítenek-e a légúttágítók vagy az inhalációs kortikoszteroidok (ICS) a posztinfekciós köhögésen (PIC) nem-asztmás felnőtteknél?

Az elhízás a 2019. évi súlyos koronavírusos betegség (COVID-19) kockázati tényezője. A keringő adipokineket összefüggésbe hozták a gyulladásos terheléssel és a felerősített vagy diszregulált immunválaszokkal. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje az adipokinek diszkriminatív képességét a COVID-19 tüdőgyulladás azonosítására és a betegség súlyosságának értékelésére.

A tüdőembólia egy olyan potenciálisan életveszélyes állapot, amikor egy vérrög emboliája során elzárja a tüdő véráramlását. Hagyományosan a kezelési lehetőségek közé tartozik a véralvadásgátlóval történő kezelés és súlyos esetekben a sebészeti beavatkozás. Az orvostechnológia közelmúltbeli fejlődése azonban olyan új, minimálisan invazív eljárásokat vezetett be, mint az ultrahang-vezérelt katéteres trombolízis (USCDT) és a mechanikus trombektómia (MT).

A nirmatrelvirt és ritonavirt (Paxlovid [Pfizer]) kapó egyének forgalomba hozatalt követő elemzése elengedhetetlen, mivel lényegesen különböznek a publikált klinikai vizsgálatokban szereplő egyénekétől. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a nirmatrelvir és a ritonavir kapcsolatának vizsgálata a halálozás vagy a kórházi felvétel megelőzésével a COVID-19 fertőzés szövődményeinek különböző kockázatával rendelkező egyéneknél.

A Moderna szerint a hamarosan megjelenő COVID-19 vakcinájának működnie kell a BA.2.86-os változat ellen, amely aggodalmat keltett a szakemberekben, hogy az esetek esetleges megugrása következhet be miatta.

A súlyos tüdőrák egy új fogalom, amely olyan beteget ír le, akinek rossz a teljesítményállapota (TÁ; 2-4), de nagy valószínűséggel nagyobb lesz a túlélési esélye egy jobb prognózissal a TÁ pontszámot illetően. Jelenleg azonban nincsenek releváns kutatási vagy valós adatok a súlyos tüdőrákban szenvedőkről, mint például az előfordulási gyakoriság, az ok, a klinikai jellemzők és a kockázati tényezők.