tüdőgyógyászat

A súlyos tüdőrák egy új fogalom, amely olyan beteget ír le, akinek rossz a teljesítményállapota (TÁ; 2-4), de nagy valószínűséggel nagyobb lesz a túlélési esélye egy jobb prognózissal a TÁ pontszámot illetően. Jelenleg azonban nincsenek releváns kutatási vagy valós adatok a súlyos tüdőrákban szenvedőkről, mint például az előfordulási gyakoriság, az ok, a klinikai jellemzők és a kockázati tényezők.

A tüdőgyógyászat digitális átalakulásának előmozdításáért, továbbá közös népegészségügyi programok megvalósításáért kötött stratégiai megállapodást a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központ és az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet (OKPI).

Dr. Obbágy Veronika tüdőgyógyász főorvos, a Prestige Magánkórház orvosa évtizedeken át szolgálja alázattal és nagy szakértelemmel Nyíregyháza és a vármegye betegeit, ma már mint nyugdíjas főorvos. Idén ő lett az egyik közönségdíjas a 2017-ben alapított Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj megmérettetésén. A vele készült WEBBeteg.hu interjúból kiderül miben más ez az elismerés és milyen út vezetett idáig.

A világon mintegy 2,5 millió ember szenved ebben a betegségben1, Magyarországon a becslések szerint 2000 fő lehet érintett. A betegség lefolyása, a beteg életkilátásai szempontjából alapvető fontosságú a mielőbbi tisztázása annak, hogy kiterjedt-e a tüdőre a betegség.

Több mint két és fél évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19-et pandémiává nyilvánította. Azóta világszerte több mint hatmillió emberéletet követelt a betegség, és számtalan módon felborította a mindennapi életet.

Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje a kereskedelmi forgalomban kapható MI-alapú CAD-szoftvereket, javíthatják-e a mellkasi röntgenfelvételeken a cselekvőképes tüdőgócok felismerési arányát az egészségügyi szűrővizsgálaton részt vevő személyeknél.

2020-ban az újonnan azonosított SARS-CoV-2 koronavírus gyors terjedése arra késztette a különböző globális közegészségügyi intézményeket, hogy stratégiákat dolgozzanak ki az átvitel megállítására és a halálozás csökkentésére.

A súlyos SARS-CoV-2 pneumóniában szenvedő betegeknél gyakori a lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás (VAP). A coVAPid multicentrikus megfigyeléses retrospektív vizsgálat kiegészítő elemzésének célja az volt, hogy felmérje az adjuváns kortikoszteroid-használat és a VAP előfordulása közötti kapcsolatot.

A vashiányos anaemiában szenvedő betegeknél, akiknél bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, jobb kimenetelű volt a betegség, a vashiányban nem szenvedőkhöz képest, derült ki a National Inpatient Sample szerint több mint 450.000 megvizsgált személy adatai alapján.

Egy Németországból származó randomizált vizsgálatban nem lehetett kizárni az antibiotikumok szükségességét a közepesen súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut exacerbációja miatt kezelést igénylő betegeknél, kivéve talán egy alcsoportot.

A pulmonális hipertónia korai felismerését és a nagy kockázatú betegek mielőbbi beutalását ajánlja az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) iránymutatása.

A SARS-CoV-2 fertőzés tartós szövődmények kialakulásához vezethet az akut megbetegedést követően, amit a Long Covid poszt-akut következményének nevezünk.

Az életkorral összefüggő izomvesztés, az úgynevezett szarkopénia és a funkcionális függőség gyakori jelenség a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél. A hatékony betegágyas kezelés azonban továbbra is bizonytalan.