tudomány

Önt is rossz érzés keríti hatalmába, amikor egy emberszerű robotot lát a TV-ben? Ezzel nincs egyedül, és meg is vannak ennek az okai.

A napraforgókról köztudott, hogy a Nap útját követik, egy új kutatás feltárta, miként is képesek rá.

Számos katasztrófafilm jeleníti meg azt, hogy egy aszteroida becsapódik a Földbe, mindent elpusztítva. Vajon tényleg van ilyenre esély? Lássuk, mit mond a NASA, melyek jelentik számunkra a legnagyobb veszélyt.

Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a „transzpozábilis elemek” mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják a genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat. Eredményeik a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.

A James Webb Űrteleszkóp új részletei azt mutatják, hogy alapvető probléma lehet az univerzum megértésében.

Miután a tudósok feltámasztottak egy 46000 éves orsóféreg csoportot, többeket foglalkoztat a kérdés: vajon emberek esetében is elképzelhető hasonló?

Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat kiemelkedő kutatási eredményeikért.

A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

A Bristoli Egyetem tudósai a kutatásaik alapján választ adtak a kérdésre.