A klinikusok egyre inkább az alapján választják ki, hogy mely rákellenes kezeléseket ajánlják betegeiknek, hogy a daganat mely géneket használja a növekedés és a terjedés elősegítésére. Ezen információkhoz való hozzáférés azonban gyakran költséges és időigényes munkát igényel. Kutatók a mesterséges intelligenciához fordultak, hogy megoldhassák ezt a problémát.
Batthyány-Strattmann László és Hőgyes Endre születésnapja alkalmából, Pro Sanitate Díjat vehetett át a Semmelweis Egyetem két munkatársa.
Az agy egyik adottsága, hogy képes az információkat emlékként tárolni, lehetővé téve számunkra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Egyes emlékek azonban élénkek maradnak, míg mások elhomályosodnak.
Az oktatást alapvető jogként ismerik el, amely széles körű társadalmi, gazdasági és kognitív előnyökkel jár. Továbbá a felsőoktatás befejezése összefüggésbe hozható az egészség és az agyszerkezet javulásával is.
Kóka János, orvos, volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint, az átalakítás elkerülhetetlen lépés a hazai egészségügyi ellátórendszer javítása érdekében.
Ha a gyermek élete első két évében sok cukrot eszik, megnő az esélye arra, hogy évtizedekkel később majd szembenézhet a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás megnövekedett kockázatával.
A klinikai gyakorlatban gyakran halmozottan jelennek meg a betegségek. Az agyban például az elzáródott erek stroke-ot okozhatnak, amelyben az oxigénhiány gyorsan károsítja az agysejteket. Ha pedig több ér is elzáródik, az agy kritikus területei vér nélkül maradhatnak, ami súlyos neurológiai állapotokhoz vagy halálhoz is vezethet. Többek között ez is sürgeti az olyan technológiák fejlesztését, amelyek alkalmasak a különböző helyeken egyszerre fellépő állapotok kezelésére.
Egy új tanulmány szerint a vírus az egészségünkön kívül is, még számos másik területen is képes befolyásolni a mindennapokat.
Nehéz kitalálni, hogy a biomolekuláris kondenzátumok pontosan mit is csinálnak. Néhánynak jól meghatározott szerepe van, mint például a szaporítósejtek, a stresszgranulumok és a fehérjéket előállító riboszómák képzése. Sok másnak azonban nincs egyértelmű funkciója és kutatásuk átírhatja az alapvető fogalmainkat a sejtek működéséről.
Bár az olyan pszichiátriai rendellenességek, mint a skizofrénia, a bipoláris zavar és az autizmus spektrumzavar (ASD) meglehetősen gyakoriak, diagnózisuk és kezelésük mégis kihívást jelent. Míg az orvosoknak ma már vannak elképzeléseik az e rendellenességek által okozott klinikai tünetekről, biológiai jellemzőik és a mögöttes fiziológiai okaik még továbbra is homályosak.
Az AIRE egy olyan fejlett mesterséges intelligencia, amely pontosan megjósolja a szívbetegségek kockázatát és a halálozást is.
A glioblasztóma az agydaganat leggyakoribb és leghalálosabb formája. A betegek kilátásai borúsak - a diagnózist követő átlagos túlélési idő 12-15 hónap. Mindössze 6,9%-uk éli túl az öt évet.
Az elmúlt években az egészségügy folyamatosan, soha nem látott ütemben fejlődik. A digtalizáció és az adatvezérelt megközelítés még több lehetőséget hozhat.
A UCL kutatóinak új tanulmányából az derül ki, hogy az iskolázottság, a hivatás és a vagyon befolyásolhatják, hogy idősebb korban kialakul-e kognitív károsodás vagy demencia.