Szegedi kutatók a nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják
Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) két partnerintézménnyel, a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel együtt vizsgálja a nanorészecskék emberi szervezetre gyakorolt hatásait.
A vércsoport befolyásolhatja a stroke kockázatát
Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.
Hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a globális felmelegedésre?
Egy nemzetközi projektben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói arra keresték a választ, hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a klímaváltozás káros egészségügyi hatásaira.
A medveállatkák egy fehérjéje védelmet nyújthat a sugárterápia mellékhatásai ellen
A tardigrádok, más néven medveállatkák, apró, de ellenálló mikroorganizmusok, amelyek képesek túlélni a legviszontagságosabb körülmények között is, beleértve a nagy szárazságot, a sugárzást, az oxigénszegény környezetet, valamint a magas és alacsony hőmérsékletet is.
Feltárták a mikroglia sejtek fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodásban
A koronavírus gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig ismeretlenek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét az agyi károsodás kialakulásában.
A tetoválások fokozhatják a bőrrák és a limfóma kialakulásának esélyét
Dániai ikerpárokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a tetoválás fokozza a bőrrák és a limfocita nevű fehérvérsejteket érintő limfóma kockázatát.
A sperma minősége összefügg a halálozással?
A férfiak spermájának minősége összefügg azzal, hogy mennyi ideig élnek - derül ki a Human Reproduction című szaklapban megjelent, közel 80 000 férfit vizsgáló tanulmányból.
Az antidepresszánsok felgyorsíthatják a kognitív hanyatlást?
A demencia emberek millióit érinti, a tudósok pedig folyamatosan hatékonyabb kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A tünetek súlyosságának csökkentésére is keresik a módokat, beleértve a betegség progressziójának lassítását.
Áttörés a COPA-szindróma megértésében
Dr. Anthony Shum, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem tüdőgyógyásza több mint 15 éve vizsgál egy ritka genetikai rendellenességet, amely kiszámíthatatlan módon érinti a családokat. A mutációval rendelkező emberek egy részénél gyermekkorban súlyos tüdővérzés alakul ki, míg mások teljesen érintetlenek maradnak.
A stroke eddig rejtve zajló folyamatába enged betekintést a nanotechnológia
Magyarországon évente egy városnyi ember - 40-50 ezer fő - szenved el stroke-ot, ami a teljes lakosságszámhoz viszonyítva magas arányt jelent. Az esetek körülbelül ötöde halállal végződik, és a túlélők jelentős része is maradandó károsodásokat szenved.
Megfejtették a retinsav hatásmechanizmusát a neuroblasztóma kezelésében
Évtizedekkel ezelőtt a neuroblasztóma retinsavval kiegészített kezelése 10-15%-kal növelte a betegek túlélését. Ez a hatás azonban csak a kemoterápia utáni konszolidációban volt kimutatható, miután a terjedelmes primer tumorok már nagyrészt megszűntek. Arról, hogy a retinsav miért csak ebben a környezetben hatásos, már közel 50 éve folynak a találgatások.
Mesterséges intelligenciamodellek megmutatják, hogyan fejlődött az agy 320 millió év alatt
Az emberi agy az egyik legösszetettebb struktúra a természetben, eredete pedig több százmillió évre nyúlik vissza. Egy új tanulmány, mesterséges intelligenciamodellek segítségével tárja fel az agy evolúcióját.
Egy közönséges, gombákban található vegyület lehet a kulcs a halálos influenzafertőzések elleni küzdelemben
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint egy gyakori gombakomponens védelmet nyújthat az influenzával összefüggő tüdőkárosodás ellen.