Med. et Jur.

A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor a beteg önrendelkezési joga alapján szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.

A hálapénz nem jogtalan előny, így elfogadása sem vesztegetés – áll a Kúria minap megjelent határozatában.

Az Európai Unió tagállamainak nemzeti hatáskörébe tartozik az egészségügyi politika meghatározása és végrehajtása, azonban az Unió iránymutatással, bizonyos területeken közös szabályozással él.

2014 év végén jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal táppénzről szóló tanulmánya, amely a 2005 – 2013 közötti időszak táppénzre vonatozó statisztikai adatai alapján készült. A tanulmány rövid kivonatát itt olvashatják.

A kártérítési perek számának növekedésével egyre gyakoribbá válik a védekező orvoslás/defenzív medicina jelensége, amely az egészségügyi költségvetést jelentősen megterhelheti.

Az egyes egészségügyi intézmények fizetőképességét veszélyeztető orvosi műhiba perek számának gyakran hivatkozott gyarapodása, illetve a jogcímek és az indokok tekintetében mutatkozó változások jól ismertek.

Napjainkban az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban is az állampolgárok egyre tudatosabb fogyasztói magatartásának lehetünk tanúi, az egészségügyi ellátás szolgáltató jellege egyre inkább előtérbe kerül.

Mégsem lehet népszavazást tartani a várólisták lerövidítéséről, mert a Kúria - megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát - megtagadta a kérdés hitelesítését. A kezdeményezés a civilek által indított rendszerbontó népszavazási kérdések közé tartozott.

A rák gyakori betegség, és sokan meg is halnak rákban – de nem annyian, mint korábban. A 21. században a rákdiagnózis már nem egyértelmű halálos ítélet, hiszen nagyon sok esetben – helyes magatartással – a rákos megbetegedés elkerülhető, és a megbetegedettek felét meg lehet gyógyítani.

A korábbi eljárásjogi törvényünk egyáltalán nem tette lehetővé a védelem számára, hogy, igazságügyi szakértőt felkérve, az ilyen módon beszerzett szakvéleményt a hivatalból eljárt szakértő véleményével azonos módon értékeljék a büntetőeljárásban. A hatályos Be. szakított a korábbi mereven elutasító szemlélettel.

Napjainkra az egészségügyi ellátás szolgáltató jellege előtérbe került, a korábban tekintélyelvű orvos-beteg viszony egyenrangú partneri viszonnyá változott, melynek következtében a szolgáltatás minősége is gyakrabban kérdőjeleződik meg, csökken a toleranciaszint a nem megfelelő vagy nem megfelelőnek ítélt szolgáltatások tekintetében, nő az ellátás igénybevételével kapcsolatos konfliktusok száma.

A biztosítási szerződés megkötésekor nem látható előre, hogy több évtizedes távlatban hogyan fog megváltozni az egész veszélyközösség kockázata (várható élettartam, egészségügyi beavatkozások költségei stb.). Ebből kifolyólag a szerződéseket a növekvő költségek miatt a biztosító hosszútávú teljesítőképességének megőrzése végett rendszeresen módosítani kell.

Az új Ptk. az 1959-es Ptk. 567. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat nem minősíti általánosan klaudikálóan kógensnek (egyoldalúan kötelezőnek) a szerződő fél, a biztosított, valamint a kedvezményezett javára.