Med. et Jur.

November 13-án, Budapesten immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Med. Et Jur.-Felértékelődött felelősség konferencia az Egészség Joga Alapítvány szervezésében. A konferencia témája az egészségügyet leginkább negatívan érintő két jelenség: a gyógyszeripari promóció és a paraszolvencia jogszabályi hátterének átvilágítása, elemzése a döntéshozók, szabályozók és a gyakorlatban érintettek szemszögéből.

Az új Ptk. hatályba lépésével (2014. március 15.) összefüggő törvénymódosítások kapcsán az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott művi meddővé tétel szabályai is változnak, amennyiben a parlament elfogadja a módosítási javaslatot. A javaslat szerint műtétet csak az kérhet a jövőben, aki vállalja a beavatkozás költségeit, elmúlt negyven éves, vagy három gyermeke van.

A határon átnyúló egészségügyi ellátás EU szerte az egészségügyi közkiadásoknak mindössze körülbelül 1 százalékát, jelenleg mintegy 10 milliárd eurót tesz ki, a váratlan, vagyis a sürgősségi ellátásokkal együtt is, mivel a betegek általában a saját országukban szeretnek gyógyulni. Ha a beteg mégsem a hazájában kezeltetné magát, az október 25-től hatályos uniós szabályozás ehhez átlátható feltételeket teremt. Az eligazodást az Európai Bizottság kérdés-válasz formájú tájékoztatója is segíti - írja a Napi Gazdaság.

Nem változott jelentősen az egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalom négy év alatt.

A szakembereknek szóló gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz-ismertetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén 2011. január 1-től a GYEMSZI alá főigazgatóságként átszervezett Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) a hatósági jogkörrel rendelkező szerv.

Háromszázezer forint pénzbüntetéssel sújtott egy belgyógyászt a Pécsi Törvényszék szerdán jogerősen egy vakbélműtéten átesett fiatal 2010-ben bekövetkezett halála miatt indult büntetőperben, az elsőfokú ítéletnek az orvos kollégáira vonatkozó, két év próbára bocsátásról, illetve felmentésről szóló részét helybenhagyta.

A Med. et Jur. magazin júliusi száma teljes egészében elolvasható a DRportalon.

Erre a kérdésre is választ kaphat a GYEMSZI jogi osztályvezetőjétől a 2013. november 13-án, Budapesten, az Egészség Joga Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Med. Et Jur. – Felértékelődött felelősség című, egészségügyi jogi konferencián.

A műhibaperekben másfél-két év alatt készülnek el orvosi szakvélemények, miközben 30 nap a határidő. A szakértőket gyakran feleslegesen „halmozó” bírói gyakorlatnak köszönhetően pedig akár 4-6 évig is elhúzódhat sokszor teljesen egyértelmű ügyekben az ítélethozatal. A háttérben felsejlik a kettős mérce: védik az orvosi mundér becsületét.

A megfelelő orvosi kommunikáció nagyban hozzájárulhat az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kártérítési keresetek elkerüléséhez.

Minden betegnek joga van az egységesen magas szintű betegellátáshoz, ennek egyik legfontosabb előfeltétele az egészségügyben dolgozók elméleti ismereteinek és gyakorlati készségeinek szinten tartása, az orvos- és egészségtudomány területén felhalmozódott új tudományos/technikai eredmények megismerése, a szakma magas színvonalon történő műveléséhez szükséges új orvos-egészségügyi és egyéb határterületi ismeretek elsajátítása.

Az MSD Women’s Health üzletága által áprilisban megrendezett „Praxis határok nélkül” szakmai rendezvény az orvosi hibák megelőzésének és kezelésének a lehetőségeit vette górcső alá.

Az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lép hatályba, és számos területen – így a kártérítési felelősség területén is – koncepcionálisan új szabályozást alkalmaz. A kérdés adott: hogyan hat majd mindez az orvosi műhibák miatt induló kártérítési perekre?