Míg a budapesti állásokra tömegével jelentkeznek a szakorvosjelöltek, négy megye is van az országban, ahová alig pályáznak. A Magyar Rezidensszövetség az egészségügyi államtitkársággal közösen keresi a megoldást arra, hogyan finomíthatnák a jelenlegi rezidensképzési rendszert a leendő szakorvosok és a kórházak számára egyaránt kedvezőbb irányba.
Az ország meghatározó magán egészségügyi szereplőinek közreműködésével megalakult a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete, melynek elsődleges célja a magánszektor szürkegazdaságának kifehérítése és átláthatóvá tétele. Az Egyesületről és az egészségügy helyzetéről a Primus ügyvezetőjét, Leitner Györgyöt kérdeztük.
Szakértői egyeztetések kezdődtek a háziorvosi ügyeletek helyzetének rendezéséről, és ennek részeként nemcsak a finanszírozásukat tekintik át, hanem azt is, hogy miként lehet fenntartható ellátási területeket kialakítani. Ezt Rétvári Bence, a humán tárca parlamenti államtitkára közölte egy képviselői kérdésre válaszolva - ismertette a magyaridők.hu.
A kórházakban, pláne a fővárosban nehéz olyan szakorvost találni, akinek ne lenne magánpraxisa, és a magánrendelőkben sem akad sok olyan doktor, aki időnként ne bukkanna föl az állami szektorban. Messze nem a hálapénz kontra jól fizető magánrendelés kérdéskörről van szó.
Az egészségügyi államtitkár bízik abban, hogy elterjed az alapellátás praxisközösségeken alapuló svájci modellje.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) készített egy jelentést "Mit csinált az ÁNTSZ 2014-2016 között a kórházi fertőzésekkel?" címmel, amelyből többek között az is kiderül, hogy volt olyan egyetemi kórház, amelyet csak öt ezer forintra bírságolt meg az ÁNTSZ, míg a magánszolgáltatók ennél jóval nagyobb büntetést fizettek az elmúlt években.
Jelenleg 6209-en praktizálnak háziorvosként az országban, ám csupán 3780-nak van háziorvostani, 1496-nak pedig csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgája.
Az ún. lakásrendelők többségében csak a legszükségesebb vizsgálóeszközök találhatók meg, hiszen a főállásban kórházban dolgozó orvos a labor- és egyéb vizsgálatokra, valamint a beavatkozásokra az állami klinikára utalja a pácienst. Sok magánrendelés nem ad a vizsgálatról, kezelésről számlát, ezzel nem kevés adózatlan jövedelmet tesznek zsebre hónap végén. Jobban járunk, ha nem piszkáljuk ezt a sötétszürke zónát?
Aláírásgyűjtésbe kezdtek és tiltakozó akcióra is hajlandóak az alapellátásban dolgozó fogorvosok. Havi szinten a fogorvosi praxisok megnyugtató színvonalú üzemeltetéséhez 1,6 millió forintra volna szükség a jelenlegi 800 ezer forint helyett. Zala megye fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosa szerint a gondokat emlegetve az államtól mindig azt a választ kapják: a fogorvosnak van magánrendelésből származó bevétele, gazdálkodjon abból. De elvárható-e egy fogorvostól, hogy a magánpraxisa bevételéből pótolja ki az igen alacsony közfinanszírozott ellátási keretet.
Szerdától érhető el a háziorvosok számára kiírt praxisvásárlási és letelepedési pályázat, az elnyerhető keretösszeg a korábbinál több, 1 milliárd 250 millió forint - közölte az egészségügyért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, pályázni a tartósan betöltetlen háziorvosi praxishelyekre lehet, és ettől az évtől az alapellátó fogorvosok is indulhatnak a letelepedési pályázaton.
Szerencsére ma már egyre több magánpraxisnak van saját honlapja, azonban még mindig sok orvosi weboldal nem használja ki az internet adta lehetőségeket. Egy felmérés szerint a fizetős szolgáltatást nyújtó praxisok közül a plasztikai sebészeti honlapok 50%-a minden követelménynek megfelel. Milyen egyszerű lépésekkel javíthatunk az oldal elérésén?
Milliós támogatástól esnek el azok a háziorvosok, akik „rosszkor” akarnak tartósan betöltetlen praxist vállalni, vagy saját praxist vásárolni.
Csak azoknak a fogorvosoknak tenné lehetővé a kormány a részvételt az államilag támogatott rezidensképzésben, akik ezt követően három éven át főállásban az állami fogászatokon dolgoznának. Kétséges a terv sikere.