A dohányzási ártalom csökkentése körüli vita a Lancetben sem veszít aktualitásából. A tudományos folyóiratban rendre szakértői eszmecsere zajlik a dohányzás visszaszorításával és az ártalomcsökkentésként ismert paradigmaváltással kapcsolatban.
Az idei Pánhellén Közegészségügyi Konferencia a dohányzási ártalom csökkentéséről, a leszokástámogatás lehetőségeiről, a dohánytermékek piaci helyzetének szabályozásáról és a nemzetközi színtéren egymástól eltérő szakmai nézőpontok egyeztetéséről szólt. Az online is közvetített hibrid eseményt Athénban tartották. A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.
Minden egyes füstmentes technológia esetében szükség van a káros és potenciálisan káros hatások felmérésére. Különösen igaz ez akkor, ha egy fejlesztéstől relatív ártalomcsökkentést várunk. Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.
Egy új 3D tüdő- és májszövetből álló, a fiziológiás körülményeket modellező rendszerrel folytattak vizsgálatot a dohányhevítéskor keletkező aeroszol kórélettani hatásainak felmérése érdekében. A fiziológiás rendszer lehetővé tette a cigarettafüst és az aeroszol expozíció közvetlen és közvetett hatásainak összehasonlítását.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) leggyakrabban előforduló rizikófaktora a cigarettafüst. Az előzetes vizsgálatok alapján a dohányhevítés – szemben az égetéssel – kevésbé káros alternatíva lehet azon felnőtt dohányzók számára, akik az ismert egészsésgügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról. A hosszú távú hatásokat, valamint az éghető cigaretta és a dohányhevítő rendszerek közti különbségeket jelenleg is számos kutatócsoport és klinikai centrum vizsgálja. Az ilyen vizsgálatok jelentősége abból fakad, hogy a betegek fele a COPD diagnózisa után is folytatja a dohányzást.
A dohányhevítő rendszer (THS) egy füstmentes alternatíva a hagyományos dohányterméket fogyasztók számára. A zárt rendszer úgy épül fel, hogy a dohánytöltetek tartalma nem gyullad meg, így égéstermék sem keletkezik. Ehelyett olyan nikotin tartalmú aeroszol szabadul fel, aminek összetétele lényegesen különbözik az ismerten káros összetevőket tartalmazó cigarettafüsttől.
Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését. A füstmentes technológiák okozta egészségügyi kockázat, valamint a cigarettához viszonyított egészségügyi hatások vizsgálatában a 2021-es év orvosi bizonyítékokban gazdag időszak volt. Számos célzott laboratóriumi és valós életbeli vizsgálatnak köszönhetően ma már átfogó, interdiszciplináris szemléletben vizsgálható például a dohányhevítő rendszer hatása a dohányzókra, és bizonyítékok alapján mérlegelhető annak szerepe a dohányzási ártalmak csökkentésében.
Christelle Haziza, a klinikai kutatások és kivitelezés nemzetközi vezetőjének (PMI) videóelőadása a dohányzási ártalomcsökkentés értékelésére alkalmazott megközelítésről: a mai napig nincs ugyanis közös álláspont abban, hogy nagy mennyiségű epidemiológiai adat hiányában hogyan mérjük fel a dohányzás ártalmainak csökkentését.
Az e-cigaretta és az alternatív nikotin- és dohánytechnológiák megjelenése egyértelmű megosztottságot hozott létre mind a tudományos, mind a politikai közösségeken belül. Az egészségügyi szakemberek, politikusok, döntéshozók folyamatos szakmai vitában állnak ezen új technológiák ártalomcsökkentő jellegének kérdésében.
Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.
Az elmúlt években számos, az újgenerációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat is szignifikánsan mérséklődhet.
A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?