Füstmentes jövő

A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben Japánban vált elérhetővé a dohányzók számára. Jelenleg már a világ több, mint 50 országában kapható. 2020-ban az amerikai FDA „módosított kockázatú dohányterméknek” minősítette, és világszerte egyre többen vizsgálják az egészségre, illetve dohányzási szokásokra gyakorolt hatásait.

A European Medical Journal kardiológia aloldalán jelent meg az az interjú, ami a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja a hagyományos leszokástámogatási eszközökön túl. A megkérdezett szakemberek szerint az alapellátás, különösen a háziorvosok felelőssége jelentős a lehetőségek mérlegelésében, és a dohányzás okozta betegségek megelőzésében.

Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül. Ezúttal az ártalomcsökkentés, mint a hagyományos dohányzás-megelőzési stratégiák lehetséges kiegészítő eleme volt a téma, amit a tudományosan bevizsgált füstmentes alternatív eszközök vonatkozásában értékeltek a résztvevők.

Habár az elmúlt évtizedek világszerte javuló tendenciát mutattak a dohányzás népszerűségének visszaszorulása terén, az elmúlt években ez a tendencia jelentősen lassult.

A dohányzási ártalom csökkentése körüli vita a Lancetben sem veszít aktualitásából. A tudományos folyóiratban rendre szakértői eszmecsere zajlik a dohányzás visszaszorításával és az ártalomcsökkentésként ismert paradigmaváltással kapcsolatban.

Az idei Pánhellén Közegészségügyi Konferencia a dohányzási ártalom csökkentéséről, a leszokástámogatás lehetőségeiről, a dohánytermékek piaci helyzetének szabályozásáról és a nemzetközi színtéren egymástól eltérő szakmai nézőpontok egyeztetéséről szólt. Az online is közvetített hibrid eseményt Athénban tartották. A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.

Minden egyes füstmentes technológia esetében szükség van a káros és potenciálisan káros hatások felmérésére. Különösen igaz ez akkor, ha egy fejlesztéstől relatív ártalomcsökkentést várunk. Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.

Egy új 3D tüdő- és májszövetből álló, a fiziológiás körülményeket modellező rendszerrel folytattak vizsgálatot a dohányhevítéskor keletkező aeroszol kórélettani hatásainak felmérése érdekében. A fiziológiás rendszer lehetővé tette a cigarettafüst és az aeroszol expozíció közvetlen és közvetett hatásainak összehasonlítását.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) leggyakrabban előforduló rizikófaktora a cigarettafüst. Az előzetes vizsgálatok alapján a dohányhevítés – szemben az égetéssel – kevésbé káros alternatíva lehet azon felnőtt dohányzók számára, akik az ismert egészsésgügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról. A hosszú távú hatásokat, valamint az éghető cigaretta és a dohányhevítő rendszerek közti különbségeket jelenleg is számos kutatócsoport és klinikai centrum vizsgálja. Az ilyen vizsgálatok jelentősége abból fakad, hogy a betegek fele a COPD diagnózisa után is folytatja a dohányzást.

A dohányhevítő rendszer (THS) egy füstmentes alternatíva a hagyományos dohányterméket fogyasztók számára. A zárt rendszer úgy épül fel, hogy a dohánytöltetek tartalma nem gyullad meg, így égéstermék sem keletkezik. Ehelyett olyan nikotin tartalmú aeroszol szabadul fel, aminek összetétele lényegesen különbözik az ismerten káros összetevőket tartalmazó cigarettafüsttől.

Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését. A füstmentes technológiák okozta egészségügyi kockázat, valamint a cigarettához viszonyított egészségügyi hatások vizsgálatában a 2021-es év orvosi bizonyítékokban gazdag időszak volt. Számos célzott laboratóriumi és valós életbeli vizsgálatnak köszönhetően ma már átfogó, interdiszciplináris szemléletben vizsgálható például a dohányhevítő rendszer hatása a dohányzókra, és bizonyítékok alapján mérlegelhető annak szerepe a dohányzási ártalmak csökkentésében.

Christelle Haziza, a klinikai kutatások és kivitelezés nemzetközi vezetőjének (PMI) videóelőadása a dohányzási ártalomcsökkentés értékelésére alkalmazott megközelítésről: a mai napig nincs ugyanis közös álláspont abban, hogy nagy mennyiségű epidemiológiai adat hiányában hogyan mérjük fel a dohányzás ártalmainak csökkentését.

Az e-cigaretta és az alternatív nikotin- és dohánytechnológiák megjelenése egyértelmű megosztottságot hozott létre mind a tudományos, mind a politikai közösségeken belül. Az egészségügyi szakemberek, politikusok, döntéshozók folyamatos szakmai vitában állnak ezen új technológiák ártalomcsökkentő jellegének kérdésében.