Silvano Gallus és munkatársai a Mario Negri Farmakológiai Kutatóintézetből megjelentettek egy vizsgálatot, amely további bizonyítékot szolgáltat, hogy nincs arra utaló jel, hogy az édesítőszerek daganatos betegségeket okoznának.
A syncope egy olyan spontán múló rosszullét, aminek számtalan oka lehet. Az esetek egy részében az életet veszélyeztető állapot első – vagy akár utolsó – tünete, míg máskor egy ártalmatlan rosszullét következménye.
A metabolikusan egészséges obez fenotípus kardiovaszkuláris prognózisa jelenleg a kardiorespiratórikus állóképesség vizsgálatának figyelmen kívül hagyásával, kizárólag a testtömeg index használatára szorítkozik.
Az elhízottak száma világszerte nő. A folyamat visszafordítását célzó stratégiáknak az energiabevitel csökkentésére és az energiafelhasználás növelésére egyaránt figyelniük kell. Az alacsony vagy csökkentett energiatartalmú élelmiszerek biztosítása az egyik lehetőség arra, hogy elősegítsük az energiabevitel csökkentését és támogassuk a testtömeg megtartását vagy csökkentését.
Számos vizsgálat alátámasztotta, hogy a vegetáriánus étrend mellett alacsonyabb a túlsúlyosság, a cukorbetegség, a kardiovaszkuláris betegségek és a tumoros megbetegedések aránya és hosszabb az élettartalom is.
Az édesítőszerek olyan anyagok, amelyek élelmiszerekhez vagy italokhoz adva édes ízt biztosítanak, energiamentesen vagy nagyon alacsony energiatartalommal. A legtöbb édesítőszer több százszor édesebb, mint a cukor, ez azt jelenti, hogy csak kis mennyiség szükséges az édesítő hatás eléréséhez.
2012. január 1-jétől lépett hatályba az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (Öotv.) módosítása, mely előírja, hogy a feladat-ellátási szerződésre vonatkozó — a törvényben taxatíve felsorolt — követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelniük az érintettek között létrejött szerződéseknek.
A falun élő lakosok idősebbek, képzetlenebbek, köztük gyakoribb a munkanélküliség, jövedelmük alacsonyabb a városon lakókénál. Egészségügyi következményei az információ- és motiváció-hiány, az ellátás csökkent elérhetősége, igénybevétele, a rosszabb egészségi állapot.
A 80-as években felvetették, hogy az édesítőszerek serkenthetik az étvágyat, így fokozzák a táplálékbevitelt és elősegítik a hízást.
Előzetes bizonyítékok alapján amerikai kutatók úgy találták, hogy a baromfi és vöröshúsok fogyasztása a fehér nőknél növeli az emlőcarcinoma rizikóját, ugyanakkor ilyen összefüggést fekete nők esetében nem tapasztaltak.
Az American Society for Bone and Mineral Research (ASBMR) éves találkozóján elhangzottak alapján, a populáció 97%-ánál napi 600 - 800 IU (nemzetközi egység) D-vitamin pótlásra van szükség. Ebben azonban korántsem teljes a szakmai egyetértés, más irányelvek szerint az ajánlott mennyiség akár a napi 1500 IU-t is elérheti.
A gyermekkori légúti megbetegedések rizikófaktorai közé tartozik a szülői asthmás anamnézis, vagy a dohányzás. Ezzel szemben, bizonyos tanulmányok arra utaltak, hogy az állati expozíció – kutyákra, de nem macskákra vonatkozólag – csökkentheti az asthmára és az atópiás megbetegedésekre vonatkozó rizikót.
A cukorbeteg nő számára annak eldöntése, hogy vállal-e és ha igen, mikor vállal gyermeket, nem csupán választás kérdése. Tervezett vagy nem tervezett terhességének lefolyása és kimenetele ugyanis rövid és hosszú távon egyaránt döntő hatással lehet mind a saját, mind jövendő gyermeke egészségi állapotára és életkilátásaira.