Felsőlégúti infekciókkal kapcsolatban kérdezzük infektológiai konzílium rovatunk szakértőjét, Dr. Szabadka Hajnalkát, a Bajcsy Zsilinszky Kórház fül-orr-gégészetének főorvosát.
Már Hippocrates is leírta, hogy a társadalom egészségességének feltétele a tiszta, egészséges környezet. A korunk legnagyobb egészségügyi kihívását jelentő antimikrobiális rezisztencia kialakulásának és növekedésének megértéséhez is komplex megközelítésre van szükség – a téma érintettjei pedig az emberek, az állatok és a környezet...
A kutatók a 72 országban vett 711 minta 65%-ában találtak antibiotikumot – számol be róla a The Guardian. 111 mintában a mért gyógyszerszint meghaladta a biztonságos mértéket – a legrosszabb esetben annak 300-szorosát is…
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikrobák rezisztenciája az ellenük adott szerekkel szemben (cikkünk főként a baktériumok rezisztenciájára tér ki). Az AMR növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása: évente 700 ezer ember hal meg emiatt és ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet. Bár leginkább a fejlődő országok érintettek, nem tekinthető helyi problémának, hisz bolygónk egy gyors repülőjárattal 1 nap alatt körbeutazható, és baktériumaink is velünk utaznak…
Egy 28 éves fiatal nő telefonál a háziorvosának, dyuriára és nem szűnő vizelési ingerre panaszkodik. A tünetek már harmadik napja fennállnak. Anamnézisében több hasonló húgyúti fertőzéses epizód is van, ebben az évben ez már a negyedik. Egyébként láztalan, hidegrázás, folyás vagy lágyéki fájdalom nincs. Szexuálisan aktív. Hogyan tovább?
A középfülgyulladás világszerte gyakori megbetegedésnek számít, elsősorban a gyermekeket érinti. A krónikusan elhúzódó és a visszatérő fertőzések kapcsán előtérbe került a baktériumkolóniák által képzett biofilm szerepe. Egyre többet tudhatunk a baktériumok működéséről és a biofilm összetételéről, éppen ezért érdemes a középfülgyulladásra is új szemmel tekintenünk. Célkeresztben a biofilm, mint új terápiás célpont.
A túlzott antibiotikum-használat az antimikrobiális rezisztencia egyik központi témájává vált az elmúlt években. A probléma érdekessége, hogy az antibiotikum-használat az alap- és szakellátást egyaránt átívelő, a legtöbb orvosi szakterületet érintő gyakorlat, így az észszerű használat mellett szóló ún. antimicrobial stewardship programok (ASP) fő kihívása a szakmai szereplők megszólítása és az antibiotikum-használat újragondolása.