Szakma

Az Alzheimer-kór (AD) egy krónikus neurodegeneratív betegség, ami  mielőbbi hatékony terápiát igényel. A szildenafil, az egyik - már forgalomba hozott - foszfodiészteráz-5 gátló potenciálisan kedvező hatást mutat Alzheimer-kór.

A Legionella pneumonia magas mortalitással járó fertőzés, a betegek gyakran szorulnak  intenzív terápiás ellátásra. Kezelésére - tekintettel a kórokozó intracellularis jellegére – az intracellularisan ható antibiotikumok közül a makrolidok vagy a légúti fluorokinolonok a megfelelő választás. Azok a betegek, akik a kórházi felvételük első 24 órájában megfelelő antiobiotikum kezelést kapnak, 54.2 %-uk kerül intenzív osztályra, ugyanakkor akik nem kapják meg időben a megfelelő kezelést, azoknak már a 80.4 %-uk kerül súlyos állapotba. A fertőzés 70%-a területen szerzett. Halálozása magas (4-23%), és nagyban függ attól, hogy a beteg intenzív ellátást igényel-e.  

A Lokális diclofenac alkalmazása a kapecitabinhoz-kapcsolódó kéz-láb szindróma (HFS) csökkentésében (D-TORCH) III. fázisú randomizált vizsgálatban a helyi alkalmazásra szánt diclofenac szignifikánsan alacsonyabb 2. vagy 3. fokozatú HFS-el járt együtt a placebóhoz képest az orális kapecitabinnal kezelt emlő- és emésztőrendszeri daganatos betegeknél.

Az invazív meningococcus betegség (IMB) ritka, de súlyos megbetegedés, az Egyesült Államokban a serdülők és fiatal felnőttek fokozott kockázatnak vannak kitéve.

A petefészekszövetek kriokonzerválása bizonyítottan gondoskodik a termékenység megőrzéséről a gonadotoxikus kezelésekkel szemben. Az ugyanakkor nem tisztázott, ez az eljárás miként működne, ha a petefészek öregedési folyamatának lassítása érdekében alkalmaznák.

Míg egyes országokban tartósan a zéró tolerancia határozza meg az e-cigarettákkal és füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatos népegészségügyi döntéshozói attitűdöket, addig vannak országok, ahol a cigaretta alternatívái kedvezőbb megítélésben részesülnek, akár a leszokástámogatói programok részét képezik. Milyen okok állhatnak a gyökeresen eltérő intézkedések mögött?

A bronchiectasia és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) közötti kapcsolat ok-okozati összefüggése továbbra is tisztázatlan. Jelen tanulmány célja a közöttük fennálló lehetséges okozati kapcsolat vizsgálata, különös tekintettel a légúti gyulladás, a fertőzések és a dohányzás mint közvetítő tényezők szerepére a COPD kialakulásában.

Epilepsziás embereknél (PWE) a gyanú szerint fokozottan fennáll a súlyos COVID-19 kockázata. Fontos ennek a kockázatnak a megismertetése az érintettekkel, a tervezhető egészségügyi ellátás a és gondozás érdekében is. A tanulmány készítői megvizsgálták, hogy a PWE-k esetében nagyobb-e a kockázata annak, hogy ezek a betegek COVID-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak.

A meningococcus-fertőzés mind az öt fő szerocsoportja ellen engedélyezett, első ötkomponensű vakcina egy új kutatás szerint arra készteti a klinikusokat, hogy meghatározzák az oltás optimális idejét. A vakcinák az elmúlt 20 évben nagymértékben hozzájárultak az invazív meningococcus-fertőzések arányának csökkenéséhez a serdülők körében, az új készítmény pedig, ami a baktérium minden fő típusát lefedi, segíthet javítani az oltási lefedettséget és még alacsonyabbra szorítani a fertőzési arányt – számolt be a Gregory Zimet, az Indiana University School of Medicine Indianapolis (Indiana állam) gyermekgyógyászati tanszékének senior szerzője által vezetett kutatócsoport.

Mivel a szifiliszes esetek száma gyorsan emelkedik az Egyesült Államokban és máshol is, a klinikusoknak bele kell húzniuk, amikor egy olyan fertőzés diagnosztizálásáról és kezeléséről van szó, amelyre talán nem fordítanak elég figyelmet.

A Silence Therapeutics sikeres, 36. hét utáni eredményeket jelentett be a zerlasiranról, egy hosszú hatású, lipoprotein „a”, Lp(a) szint csökkentésére irányuló, folyamatban lévő 2. fázisú vizsgálatából. A vállalat közleményében elmondta, hogy a vizsgálat a zerlasiránt a placebóval összehasonlítva az Lp(a)-szintek szignifikáns csökkenését mutatta a kiindulási értékhez képest a 36. héten, ami az elsődleges végpont.

A fogágyproblémák és a dohányzás kapcsolata már évtizedek óta ismert tény, melyet számos tanulmány bizonyított, de laikus megfigyelések alapján is egyértelmű összefüggést láthatunk a dohányzás és a fogágybetegségek között. A Dentistry Journal-ban idén publikált horvát keresztmetszeti vizsgálat célja a parodontitis mértékének felmérése és összehasonlítása a dohányzó, a füstmentes dohányterméket használó és a nemdohányzó csoportokban.

Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a különböző életmódbeli tényezők, illetve a gyermekek és fiatalok gyakori, visszatérő fejfájása közötti összefüggést.