Szezonális allergia

Bár a szezonális allergiák ideje mostanra lecsengett, a hideg évszak nem jelenti az allergiák eltűnését. Ilyenkor az időjárásváltozás hatására, különösen a fűtési szezon megkezdésével a levegőbe kerülő szennyeződések, például az állati eredetű korpa, por és a poratkák, illetve a penészgombák veszik át a szerepet a pollenek helyett. Az alábbi jelek a perenniális rhinitis vagy egyéb allergiás betegség kialakultára utalhatnak.

A túlérzékenységi reakciók, allergiás panaszok és betegségek mögött jellemzően nagyon hasonló patofiziológiás folyamatok zajlanak le. Vannak viszont olyan ritka, kevésbé ismert allergiák, melyek extrém jellege miatt mégsem olyan egyszerű a megoldás, mint a korszerű antihisztamin kezelés, illetve az allergén lehetőség szerinti elkerülése. Vannak viszont, akiknél egy pár bőrcipő, a víz, sőt, akár egy érintés is allergiás reakciót válthat ki. Ráadásul ezek még nem is a legextrémebb esetek!

A krónikus allergiás betegségek egyéni életminőségre gyakorolt, illetve gazdasági hatása miatt egyaránt nagy jelentősége van a korszerű terápiás protokollok felállításának. Az ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) kezdeményezés célja olyan ajánlások megfogalmazása, melyek a rendelkezésre álló tudásanyagot, eszközöket és erőforrásokat ennek megfelelően használja fel.

Egy kanadai allergológusokból és bőrgyógyászokból álló szakértői panel allergiás problémák széles körében vizsgálta a bilasztin terápia hatékonyságát. A multidiszciplináris szemléletű valós életbeli esettanulmány 9-76 éves korú populáción zajlott. A második generációs antihisztamin hatékonynak, biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult minden korcsoportban.

Allergiaszezonban nem csak a túlérzékenység miatt jelentkező panaszok ronthatják a szellemi teljesítőképességet, hanem a rosszul megválasztott vagy nem megfelelően alkalmazott allergiaellenes szerek is kedvezőtlenül hatnak a mentális funkciókra. Egyes második generációs antihisztaminok azonban hatékonyabb megoldást jelenthetnek a nem kívánt hatások leküzdésében, mint gondolnánk, ráadásul nem kizárólag az allergiás tünetek enyhítésén és megszüntetésén keresztül!

A túlérzékenységre genetikailag hajlamos személyeknél az élet különböző szakaszaiban az allergia különböző formái jelentkezhetnek. Az úgynevezett atópiás alkatú személyek gyermek- és fiatalkorban gyakran élnek át ételallergiákat, ekcémát, illetve asztmás betegséget, felnőtt korukra pedig az allergiás rhinitis válik jellemzővé, amit köznapi nyelven pollenallergiaként vagy szénanáthaként emlegetünk. Ezt a folyamatot hívjuk allergiás menetelésnek, melynek genetikai vagy szerzett mivolta azonban még vitatott.

Az antihisztaminok méltán tartoznak a legbiztonságosabb gyógyszerek csoportjába. Használatuk évtizedek óta jelent enyhülést az allergiás betegségben szenvedőknek, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig az egyre kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkező hatóanyagok is széles körben elérhetővé váltak. Ma már számos termék közül választhatunk, kérdés, hogy az árérzékenység a hatékonyabb kezelés útjába állhat-e?

Telemedicinával a vényköteles gyógyszerek elérhetőségének javításáért

Az antihisztaminok az allergiás rhinitis széles körben elterjedt, könnyen elérhető gyógyszerei. Szisztémás adagolásuk mellett mégis gyakran felmerül a nem kívánt hatások, különösen a szedatív hatás kérdésköre. A szerzők az új generációba tartozó, nem szedatív hatású hatóanyagokat alacsony oxigénnyomás mellett vizsgálták: vajon repüléskor jelentkezik-e az éberséget csökkentő szedatív mellékhatás?

Úgy tűnik, hogy az orrunk évente több millió közúti baleset okozója is lehet. Az orrnyálkahártya irritáció miatt elindított láncreakció három ponton támadja a kormány mögött ülőket: reflexes szemlehunyás, kezek elrántása a kormányról és kizökkenés a vezetői szerepből. Lássuk, hogy a tüsszentés valóban gyakori okozója-e a baleseteknek, és vajon milyen óvintézkedéseket tehetünk a nagyobb baj elkerülésére!

A szezonális allergia évről évre egyre többek életminőségét rontja az allergénekre gyorsan vagy időszakosan megjelenő, olykor krónikus formát öltő tüneteken keresztül. A COVID-19 világjárvány hatására viszont mindennapossá vált az orrot és szájat takaró orvosi arcmaszkok és szövetmaszkok viselete. A védőmaszkok nem csak a járvány megfékezésében játszhatnak fontos szerepet, hanem egy járulékos előnyt is jelenthetnek: mérsékelt védelmet jelenthetnek az allergénekkel szemben.

Az orvosi praxisunk során szinte elkerülhetetlen, hogy legalább egyszer ne találkozzunk anafilaxiás tüneteket mutató beteggel. Az egészségügyi dolgozók (nem csak orvosok) többsége ugyan felismeri az anafilaxiát (és a vele járó sokkos állapotot), de egy nemrégiben megjelent kutatás szerint mégsem ad adrenalint vagy ha igen, akkor nem megfelelő helyre adja/adná azt.

Az allergiás rhinitis (AR) valódi népbetegség, világszerte kb. 600 millió ember érintett, prevalenciája hazánkban kb. 15-25% között van. A betegség komoly hatással van a betegek mindennapi életvitelére: a betegség klasszikus tünetei mellett a jelentős részük számol be a munkaképesség csökkenéséről, életvitel romlásáról, alvásproblémákról, ingerültségről, rossz közérzetről és fáradtságról. A rosszabb életminőség, és ennek gazdasági hatásai miatt is igen fontos az allergiás rhinitis megfelelő kezelése.