A Komplex Népegészségügyi Szűrések égisze alatt hiánypótló országos vizsgálat térképezte fel a magas kockázatú HPV törzsek prevalenciáját a 25-65 éves magyar nők körében.
Több évtizedes tapasztalat és erős orvosi bizonyítékok támasztják alá, hogy a méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja a HPV elleni immunizáció, különösen a szexuális élet megkezdése előtt beadva. A HPV elleni vakcinák engedélyezése óta több mint 500 millió dózis került beadásra. A WHO rendszeres jelentései szerint a vakcinák* megalapozott biztonságossággal és hatékonysággal rendelkeznek. Az alábbiakban a biztonságosságra helyezett fókusszal összegezzük a HPV elleni immunizációban szerzett eddigi tapasztalatokat. (*Kieg.- Magyarországon csak a 9-komponensű HPV elleni védőoltás érhető el patikai forgalomban.)
A szakirodalmi elemzés és meta-analízis 65 tanulmány (n=44 769) eredményeit összegzi összesen 35 ország adatait felhasználva. A hiánypótló eredmények szerint világszerte közel minden harmadik férfi fertőzött valamilyen HPV-törzzsel, és hozzávetőlegesen minden ötödik férfinél egy vagy több magas kockázatú törzs is azonosítható.
Összefüggést mutattak ki az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség és a méhnyakrák kialakulása között a Semmelweis Egyetem orvosai. Az elemzés elsőként vizsgálja a Trichomonas vaginalis (TV) fertőzés, a Human Papilloma Vírus (HPV) és a méhnyak kóros/rákos elváltozásai közötti kapcsolatot, ezáltal még jobban kiemeli a rendszeres nőgyógyászati és HPV-szűrés fontosságát.
Eddig a hetedikes fiúk HPV elleni oltása európai uniós forrásból valósult meg, jövőre viszont már a magyar költségvetésből finanszírozzák, mondta Surján Orsolya helyettes tiszti főorvos egy szűk körű háttérbeszélgetésen.
Tanulmányok kimutatták, hogy a HPV-fertőzések a vaginózisos esetekben is fennállnak, ami hámelváltozások megjelenését eredményezi. Ráadásul az elváltozások súlyosabbak, ha a diszbiózis súlyosabb.
Egyetlen tudományos hatóság sem ad egyértelmű útmutatást arra vonatkozóan, hogy az orvosnak hogyan kell felvetnie a témát, ezért az egyénre hárul a tanácsadás etikai következményeinek mérlegelése.
A HPV-6 és -11 okozta recidiváló légúti papillomatosis (RRP) egy ritka, de veszélyes betegség, ami az újabb HPV elleni oltóanyagok alkalmazása mellett csökkenő előfordulást mutat egy frissen publikált tanulmány alapján.
A jelen szisztematikus irodalmi áttekintésben és metaanalízisben a szerzők célja a HPV oltási programok populációs szintű hatásainak vizsgálata volt, mely során a HPV-infekciók, anogenitális szemölcsök, valamint a cervicalis intraepithelialis neoplasia 2+ stádium (CIN2+) prevalencia változását vizsgálták.
Az oltásokkal kapcsolatos általános tévhitek és álhírek a humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltási programok eredményeire is világszerte hatással vannak. Bár a HPV elleni védőoltások mögött már 15 év valós életbeli tapasztalat áll rendelkezésre, továbbra is kihívást jelent a bizonytalan szülők elérése és a hiedelmek leépítése. Országról országra változó viszont, hogy mi áll a szülői hezitálás vagy bizalmatlanság mögött.
A humán papillomavírus (HPV) fertőzés prevalenciája a serdülők és a fiatal felnőttek körében a legmagasabb. Egy szisztematikus irodalomkutatás arra kereste a választ, hogy a leginkább érintett korosztályok mennyire vannak tisztában a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés okozta egészségügyi kockázatokkal, és hogyan állnak a védőoltáshoz. A HPV-vel kapcsolatos tájékozottság mellett az egészségnevelés hatásait is vizsgálták.
A Humán papillomavírus (HPV) okozta betegségek megelőzésének sikere két fő fronton dőlhet el. Az iskolai oltási program mellett a programból kimaradt gyermekek és a felnőtt lakosság felzárkóztatása is feltétele annak, hogy a védőoltások nyújtotta egészségtöbblet minél inkább valósággá váljon. A Pulzus Média Kutató a felnőtt lakosság körében vizsgálta*, hol tart jelenleg a HPV-vel kapcsolatos egészségtudatosság Magyarországon. A 18 év felettiek körében végzett felmérés kijózanító eredményekkel zárult.
A szexuális egészséggel kapcsolatos témák és problémák még ma is sok helyzetben tabunak számítanak. Így van ez a gyermekek szexuális fejlődésével és egészségével kapcsolatban is. Ezért a 12 éves gyermekek szüleinek támogatásra, tabudöntögető párbeszédre is szükségük lehet ahhoz, hogy időben döntést hozzanak a HPV elleni védőoltás igényléséről.