Régóta ismert, hogy a HPV vírusfertőzés daganatok kialakulását okozhatja, azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a méhnyakrák csak egy a vírus által okozott elváltozások közül.
A magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) törzsek és a prosztatarák kialakulása közti összefüggésre hívja fel a figyelmet egy új kutatás. A HPV onkogén hatása jelentősen eltérhet a méhnyakrák kialakulásában betöltött szereptől, és bár nem az egyetlen patogén, ami a prosztatarák kialakulásához vezethet, jelenleg az egyetlen olyan fertőzéssel terjedő kórokozó, ami ellen oltással is védekezhetünk.
A COVID-19 pandémia világszerte egészségügyi ellátási nehézségeket okozott, ami veszélyt jelent az egészségmegőrzésben. A járványhelyzet kihat a megelőző programok és a szűrőprogramok hatékonyságára, így teljes populációk egészsége és jólléte forog kockán. A jelenség alól a méhnyakrák megelőzését célzó népegészségügyi stratégiák sem képeznek kivételt. A SARS-CoV-2 fertőzés okozta terhek mellett sem szabad megfeledkeznünk a humán papilloma vírusok (HPV) okozta betegségteherről.
A szájüreg és pharynx daganatai az Amerikai Egyesült Államokban az évente diagnosztizált daganatok 3%-át képezik, kialakulásukban elsősorban a dohányzás, alkoholfogyasztás, és HPV infekciók játszanak szerepet. A szájüregi és pharyngealis daganatok incidenciája az 1980-as években csökkent, majd 1999-től kezdve újra emelkedést mutat.
Több mint tíz éve, hogy az első HPV elleni védőoltások megjelentek és azóta a világon 99 országban kezdték meg a HPV elleni védőoltási programok bevezetését. A megfigyelésen alapuló vizsgálatok nagy segítséget nyújthatnak az egyes országoknak az oltási programok sikerességének felmérésében, valamint az esetleges változtatások bevezetésében.
A humán papillómavírus (HPV) átoltottság Ausztráliában 80%-os a nők és 76%-os a férfiak esetében. Egyes attitűdök befolyásolhatják az átoltottságot, de az attitűdöket mérő kutatások erőforrásigényesek. Ezen vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a Twitter vizsgálatából származtatott HPV elleni védőoltással kapcsolatos információellátottság összefüggésben állt-e az ausztrál régiók közötti átoltottságbeli különbségekkel.
Idén immár 15. alkalommal szervezik meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. Célja, hogy felhívja a figyelmet a rák prevencióra, e héten elsősorban a méhnyakrák tüneteire és annak korai felismerésére fókuszálnak, a Liga például tematikus online előadást szervez a Betegakadémiáján.
A humán papillómavírust (HPV) illetően a lakosság ismeretei továbbra is hiányosak. Felmérésre kerültek a faji/etnikai és nemi egyenlőtlenségek a HPV és a HPV elleni védőoltás ismertsége és az azokkal kapcsolatos tudás tekintetében az amerikai felnőttek körében.
A papillómavírust korábban szigorúan nemi úton terjedő betegségnek tekintették, azonban egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a nyúl és az egér papillómavírusai vérrel átvihetők voltak a megfelelő gazdaszervezetekre.
Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.
Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.
A 4-valens humán papillómavírus (HPV) elleni vakcina klinikai vizsgálatai nagyfokú hatékonyságot mutatnak, azonban megfigyeléses vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvizsgálják a védőoltás bevezetésének a HPV prevalenciára gyakorolt hosszú távú hatásait a közösségi környezetben.
A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltásban részesült nőknél jelentősen kisebb a méhnyakrák kockázata, ez a pozitív hatás kimondottan akkor érvényesül, ha a nőket fiatal korban oltják be – állapították meg a stockholmi Karolinska Intézet tudósai az eddigi legnagyobb népességszintű kutatásukban.