COPD

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.

A dohányzás valószínűsége egyes betegpopulációknál kétszer, akár háromszor nagyobb lehet, mint a lakossági átlag. Ilyen fokozottan veszélyeztetett csoportok a COPD-vel és bizonyos szív-érrendszeri betegséggel diagnosztizáltak, valamint a pszichiátriai és az alkoholbetegek. Bár a dohányzás sok esetben hozzájárul a morbiditások kialakulásához, illetve a betegség progressziójára nézve is igazoltan rossz hatással van, a leszokási ráta kifejezetten alacsony ezekben a csoportokban. Javíthatnak-e a hagyományos cigaretta füstmentes alternatívái a helyzeten?

A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható az elsősorban dohányosokat érintő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása. A táplálkozás szerepe azért is kiemelkedő, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.

Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.