füstmentes alternatívák

A tudományos bizonytalanság a bizonyítékalapú gondolkodás szerves része; megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos bizonyíték azonban csak hosszú idő és sokak munkája által válik elérhetővé. Nem volt ez másképpen a dohányzási ártalom tragikus felismerésekor, ahogy jó eséllyel nincs ez másképpen – bár sokak szerint ebben az esetben már nem tragikus kicsengéssel – a dohányzás füstmentes alternatíváinak egészségre gyakorolt hatásaival sem.

Ron Borland, a Deakin Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora és a nehezen fenntartható viselkedésváltozást leíró és támogató CEOS elmélet kidolgozója szerint a hagyományos cigaretta füstmentes alternatíváinak megjelenésével megkezdődött a dohányzás végjátéka. Ezek az alternatív nikotintermékek már biztosan velünk maradnak – mondja – de azt képesek lehetünk befolyásolni, hogy milyen mértékben, mennyi idő alatt zajlik le ez a folyamat, ideértve a nem kívánt hatások minimalizálását is.

Míg egyes országokban tartósan a zéró tolerancia határozza meg az e-cigarettákkal és füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatos népegészségügyi döntéshozói attitűdöket, addig vannak országok, ahol a cigaretta alternatívái kedvezőbb megítélésben részesülnek, akár a leszokástámogatói programok részét képezik. Milyen okok állhatnak a gyökeresen eltérő intézkedések mögött?

Idén ősszel hatodik alkalommal került megrendezésre a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést fókuszba helyező No Smoke Summit, ahol a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák is bemutatásra kerültek. Míg Horvátországban komolyan vizsgálják a füstmentes alternatívák leszokásban játszott szerepét és egészségközgazdaságtani hatásait, addig Németországban a dohányzók viselkedésének mélyebb megértésére törekszenek.