gyulladásos bélbetegségek
Egyre több gyereknél alakul ki a gyulladásos bélbetegség Magyarországon
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak – a dohányzásnak, a rostszegény táplálkozásnak és a gyorséttermi ételeknek – köszönhető. A betegek közül minden ötödik gyermek.
Egy új okos pirula lumineszkáló baktériumokat használ a bélproblémák diagnosztizálására
A kolonoszkópiák nemcsak invazívak és kényelmetlenek, de hiányozhatnak a bélproblémákkal kapcsolatos olyan biomarkerek is, amelyek csak rövid ideig vannak jelen a szervezetben. Egy új „okos pirulát” az ilyen hiányosságok orvoslására terveztek, világító baktériumok felhasználásával.
Ismeretlen eredetű betegség jelent meg Magyarországon
Temesszentandrási György belgyógyász, klinikai immonológus az Indexnek arról számolt be, hogy két fiatal nő is hasonló gyomor-bélrendszeri panaszokkal érkezett kórházi osztályukra, aminek hátterében eddig ismeretlen eredetű betegség állhat.
A betegegyüttműködés jelentősége IBD-ben
Minden betegség sikeres kezelésének alapja, hogy rendelkezzünk megfelelően hatásos gyógyszerekkel, és a beteg azokat az előírt adagban, módon, elosztásban, kellő ideig alkalmazza.
A kombinált kezelés hatásosabb colitis ulcerosában – PINCE vizsgálat
Orális és lokális meszalazin kezelés kombinációja növeli a terápia hatékonyságát aktív extenzív colitis ulcerosában.
Egyszer vagy kétszer? – a MOTUS vizsgálat eredményei
Az aminoszalicilátok a colitis ulcerosa (CU) remissziójának fenntartása mellett elsőként választandó szernek számítanak az enyhe-mérsékelt aktív fellángolások kezelésében. Proctitis, illetve a colon leszálló szakaszát érintő folyamatok esetén a rectalis, míg enyhe-mérsékelt súlyosságú, kiterjedt betegség esetén az orális gyógyszerformák az előnyösebbek.
Napi egyszeri adagolás a colitis ulcerosa fenntartó terápiájában
Az Európai Crohn és Colitis Társaság ajánlása szerint colitis ulcerosában a remisszió fenntartásához minimálisan szükséges aminoszalicilát dózis kb. napi 1 g. Ez nagyjából megegyezik a Japán Egészségügyi Minisztérium jelenleg érvényes irányelvével, amely napi 1,5–2,25 g meszalazint javasol fenntartó dózisnak. Habár a betegek negyedét az alacsonyabb dózissal is remisszióban lehet tartani egy éven át, lehetséges, hogy fenntartó kezelésként egyes betegeknek nagyobb adag meszalazinra van szükségük, aktív folyamat esetén ugyanis a 4 g/nap adag szignifikánsan hatékonyabb a remisszió elérésében, mint a 2,25 g/nap dózis.
Az adagolás és a bélnyálkahártya gyógyulás összefüggése – PODIUM vizsgálat
A meszalazin naponta egyszeri vs. kétszeri adagolásának hatása a bélnyálkahártya gyógyulásának fennmaradására colitis ulcerosában.
Napi egyszeri adagolású meszalazin. Előnyösebb lehet
A colitis ulcerosa (CU) a vastag- és végbél krónikus gyulladásos betegsége, melynek lefolyását a visszatérő fellángolások és remissziós fázisok jellemzik. Az aminoszalicilátok a nyugalmi szakaszok fenntartásán túl a remisszió indukciójában is standard kezelésnek számítanak enyhe vagy közepesen súlyos, aktív betegségben.