Thromboembolia – epidemiológia, tünettan és diagnosztika

A thromboembolia kifejezés két különböző lokalizációban jelentkező és tünetegyüttessel járó, de egymástól el nem választható kórfolyamatokat jelent. A thrombosis során a keringés vénás rendszerében – típusosan az alsó végtagi mélyvénákban – keletkezik vérrög, melyről aztán kisebb-nagyobb darabok leszakadnak és a tüdőarteriákba jutva emboliát okoznak. Így aztán thrombosis nincsen embolia nélkül, ám az a leszakadó vérrög méretétől és a „végállomás” jellegétől függ, hogy a tüdőemboliának lesznek-e manifeszt klinikai tünetei. A thromboembolia fő klinikai jelentőségét az adja, hogy gyakran csak későn vagy egyáltalán nem ismerik fel, így a halálozási arány klinikailag manifeszt tüdőembolisatio esetén még jelenleg is kb. 15%.