pszichiátria

A stroke utáni kognitív károsodás (PSCI) a stroke-túlélők mintegy felénél fordul elő. Halmozott bizonyítékok arra utalnak, hogy a stroke funkcionális kimenetele rosszabb a nőknél, mint a férfiaknál. Továbbra sem ismert azonban, hogy a PSCI előfordulása és jellemzői különböznek-e férfiak és nők között.

A szexuális diszfunkció és az egyes specifikus diszfunkciók prevalenciáját vizsgálták egy olyan vizsgálatban, amelybe azokat a tanulmányokat vonták be, amelyek szexuális diszfunkció előfordulási gyakoriságáról számoltak be skizofrénia spektrum zavarokban.

A hasi zsír egyre inkább összefüggésbe kerül az agy egészségével. Összesen 10.001 egészséges résztvevőt vizsgáltak egész testre kiterjedő MR-képalkotó protokollal. A FastSurferrel végzett mélytanulás 96 agyi régiót szegmentált. Külön modellek szegmentálták a zsigeri és a bőr alatti hasi zsírt. A hasi zsírtípusok és a normalizált agytérfogatok regressziós elemzéseit értékelték, az életkor és a nem kontrollálása mellett. Logisztikai regressziós modellek határozták meg az agyi teljes szürke- és fehérállomány térfogatvesztésének kockázatát a zsigeri zsír legmagasabb kvartiliséből és ezen agyi térfogatok legalacsonyabb kvartiliséből.

A skizofréniával diagnosztizált betegek várható élettartama 10-12 évvel alacsonyabb, mint az általános populációban, és a halálozási szakadék a jelek szerint egyre súlyosbodik. E halálesetek közül sok elkerülhető lenne. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a halálozási arányokat és a halálozási okokat az első pszichózis-epizódot követően, valamint, megvizsgálja, hogy a kiinduláskor vagy a betegség alatt fennálló klinikai jellemzők előre jelezhetik-e a halálozást.

Annak ellenére, hogy a D-vitamin-hiány a demencia előfordulásával összefüggésbe hozható, a pótlásának a szerepe nem egyértelmű. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a D-vitamin-pótlás és a demencia előfordulása közötti összefüggéseket a Nemzeti Alzheimer Koordinációs Központ 12.388 demenciamentes személyénél.

A vény nélkül kapható hashajtók használata gyakori a lakosság körében. A mikrobiom-bél-agy tengely hipotézis szerint a hashajtók használata összefügghet a demenciával. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje a hashajtók rendszeres használata és a demencia előfordulása közötti összefüggést az Egyesült Királyság (UK) Biobank adatbázisában.

A béta-adrenerg blokkolót (β-blokkolót) szedő egyéneknél az erőszak csökkenése figyelhető meg azokhoz az időszakokhoz képest, amikor nem szedik a gyógyszert - derül ki egy 2023. január 31-én a PLOS Medicine nyílt hozzáférésű folyóiratban közzétett tanulmányból. Ha az eredményeket más tanulmányok is megerősítik, a β-blokkolók megfontolhatók az agresszió és az ellenséges viselkedés kezelésének egyik módjaként a pszichiátriai betegségekben szenvedő egyéneknél.

Egy vizsgálat során arra keresték a választ 2017 márciusától, hogy a vezetői engedély megújításához az idősebb járművezetők kognitív szűrővizsgálatára vonatkozó irányelv-módosítás összefüggésbe hozható-e a gépjármű-ütközések kockázatának csökkenésével a járművezetők esetében és a gyalogosok és kerékpárosok sérüléseinek megnövekedett kockázatával az idősebbek körében.

A szaglás károsodását egyre inkább az időskori törékenység biomarkereként ismerik el, de a perifériás vagy központi diszfunkciót leíró szaglás altartományok és a törékenység közötti kapcsolat továbbra is feltáratlan.

A demenciával élő, illetve a demenciával nem élő személyek (PLWD) fokozott esési kockázattal rendelkeznek. Keveset tudunk arról, hogy az elesési kockázati tényezők különböznek-e a demencia státusztól függően.

Egy új tanulmány alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjének változásai már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt bekövetkeznek.

A pszichotikus zavarokban, például skizofréniában szenvedő embereknél 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, mint azoknál, akiknek nincs pszichotikus zavaruk - derül ki egy új áttekintésből.

Az akut pszichológiai stresszreakcióval járó fiziológiai folyamatok olyan változásokat okoznak az emberi légzésben és verejtékben, amelyeket a kutyák 93,75%-os pontossággal képesek kimutatni egy új tanulmány szerint.