stroke

Az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek (ASCVD) akkor jelentkeznek, amikor plakkok rakódnak le az artériákban, ami olyan állapotokhoz vezet, mint a szívbetegség, a stroke és a perifériás artériás betegségek. Ezek az állapotok súlyos következményekkel járhatnak, beleértve a csökkent életminőséget, az olyan műtétek szükségességét, mint a bypass-műtétek és a stentelés, az amputációk, sőt, akár a korai halál is.

A kettős nátrium-glükóz-kotranszporter 1 és 2 (SGLT1/2) gátló szotagliflozin a SCORED vizsgálat előre specifikált másodlagos elemzése szerint csökkentette a súlyos és káros kardiovaszkuláris eseményeket, valamint jelentősen csökkentette a szívinfarktus (MI) és a stroke egyéni kimenetelét 2-es típusú cukorbetegségben, krónikus vesebetegségben és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőkben szenvedő betegeknél. A szotagliflozinnak ezt az iszkémiás előnyét az MI, illetve a stroke tekintetében nem figyelték meg a szelektív SGLT2-gátlókkal végzett vizsgálatokban.

Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.

Magyarországon évente egy városnyi ember - 40-50 ezer fő - szenved el stroke-ot, ami a teljes lakosságszámhoz viszonyítva magas arányt jelent. Az esetek körülbelül ötöde halállal végződik, és a túlélők jelentős része is maradandó károsodásokat szenved.

Becslések szerint minden harmadik 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embernek krónikus vesebetegsége is van. Mindkét állapot a stroke és a szívroham fokozott kockázatával jár.

Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.

Bár egyesek azt mondják, hogy a szem a lélek tükre, az orvosok már jó ideje tudják, hogy az általános egészségi állapotba is betekintést nyújthat.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A reumatoid artritiszes (RA) betegeknél fokozott a kardiovaszkuláris betegségek, köztük a pitvarfibrilláció (AF) kockázata, de az RA hatása az iszkémiás stroke kockázatára a pitvarfibrilláció kapcsán továbbra sem ismert. Egy vizsglat értékelte, hogy a pitvarfibrilláció diagnózisát követően az iszkémiás stroke kockázata tovább emelkedik-e az RA-s betegek körében a nem RA-s betegekhez képest.

A pitvarfibrilláció (AF) növeli a stroke és az elhalálozás rizikóját. A K-vitamin-antagonista hatóanyagok (pl. warfarin) ugyan lehetőséget kínálnak a rizikócsökkentésre, azonban a kontroll terápiával való összehasonlításban emelik a hemorrhagiás események kockázatát. Emellett a K-vitamin-antagonisták alkalmazása nehézségekbe ütközhet gyógyszerekkel és ételekkel kialakuló interakcióik, valamint a rendszeres laboratóriumi monitorozás szükségessége miatt. A dabigatrán mint direkt orális antikoaguláns hatóanyag, a trombin inhibitora, alternatívát kínál a stroke megelőzésére AF-ban¹.

A Magyar Stroke Társaság XVIII. és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Kongresszusa zajlott múlt héten Debrecenben, ahol többek között az elmúlt évek friss tudományos eredményeit és a stroke kezelésének új lehetőségeit tekintették át.

A 21. század egyik legjelentősebb problémája az elmagányosodás. Idősek és fiatalok világszerte egyaránt küzdenek a magánnyal, és érdekes belegondolni, hogy a mai modern kor és technikai vívmányai miatt pont az ellenkezőjét gondolnánk, de mégis, sosem volt az ember annyira magányos mint ma. A magánynak viszont nem csak mentális, de egészségügyi hátulütői is vannak. 

A magas vérnyomás és az elhízás is felelős lehet azért, hogy egyre fiatalabban kapnak az emberek stroke-ot.