trombinfó

Phillips és Levine, már 1949-ben felvetette a kardiális alapbetegség nélküli nagy kamrafrekvenciájú pitvarfibrilláció és a reverzibilis szívelégtelenség közötti kapcsolat lehetőségét. Az elmúlt évtizedekben számos közlemény született a témában. Az elektrofizológia és a molekuláris biológia fejlődésének eredményeképpen mára jobban értjük a jelenséget. Bár még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, a kifejlesztett terápiás eljárások a betegek gyógyulását segítik elő.

A szemészeti vizsgálatok között az utóbbi évtizedben már szinte rutin eljárássá vált az optikai koherencia tomográfiás (OCT) vizsgálat, mely a retina apró részleteinek ábrázolását teszi lehetővé. Az apró struktúrák megismerése a koszorúér betegségek diagnosztikájában is nagy jelentőséggel bír, ezért manapság ez az új eljárás a kardiológiai vizsgáló módszerek között is helyet kapott.

KK 64 éves férfi pácienst évek óta gondozzuk a kardiológiai szakrendelésen permanenssé vált pitvarfibrilláció miatt.

A rendszeres testmozgás, sportolás jótékony egészségügyi hatása közismert, de a mozgás mennyiségének hatásaival kapcsolatban a közelmúltban több cikk is napvilágot látott a szakirodalomban.

74 éves nőbeteg 2011. 06. hóban kereste fel ambulanciánkat, gyengeség érzés, szapora szívverés miatt.

Normál keringési viszonyok között a fülcsében legalább 40 cm/sec sebességű áramlás detektálható. Tágult bal pitvar, pitvari fibrózis, pitvari funkciócsökkenés esetén az áramlási sebesség csökken, amely hozzájárulhat egy trombus kialakulásához.

Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy az antikoaguláns terápia acetilszalicilsav kezeléssel történő kombinációja növeli a vérzési kockázatot. Bár az antikoagulált betegeknél, a nonszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) használata mellett is gyakrabban alakulhat ki a vérzéssel járó szövődmény, de eddig erről pontos adatok nem álltak rendelkezésre.

Az AHA (American Heart Association) és az ACC (American College of Cardiology) új ajánlást jelentetett meg a szerzett valvuláris szívbetegségekkel kapcsolatban idén márciusban. A guideline kitér a diagnózis felállításának módszereire, a gyógyszeres és sebészeti kezelésekre, különös tekintettel a minimál invazív beavatkozásokra.

Napjainkban egyre gyakrabban használjuk a légi közlekedést nagy távolságok áthidalásához. A fapados járatok megjelenése óta ez a lehetőség még többek számára jelent reális alternatívát. Az utazás célja sokszor nem is a távoli vidékek megismerése, hanem egyszerűen a családi kapcsolattartás. Sok fiatal külföldön vállal munkát, így a szülők, nagyszülők is gyakrabban ülnek repülőre, hogy gyermekeikkel, unokáikkal találkozhassanak.

Az alkoholfogyasztás kedvező és kedvezőtlen hatással is lehet pácienseinkre, az alapbetegségtől, az alkohol fajtájától és az elfogyasztott mennyiségtől függően.

A pitvarfibrilláció egyik legsúlyosabb szövődménye a stroke. Természetes, hogy ennek megelőzésére mindenképpen törekednünk kell. A nemzetközi ajánlások egyértelműen fogalmaznak a terápia beállításával kapcsolatosan.

A hormonális és egyéb fiziológiai változások miatt a terhesség fokozott koagulációs állapottal jár, amely természetes módon véd a szülés, illetve esetleges vetélés közben fellépő jelentős vérzés ellen.

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb aritmia. Normál sinus ritmusban a sinoatrialis csomó, amely a jobb pitvarban a vena cava superior beszájadzásánál található, biztosítja a szív ritmikus működést. Az elektromos impulzus az atrio-ventrikularis csomón jut a kamrákba, szinkronizálva a pitvar és a kamra mechanikus működését.