Szakma

A várandósság és a szoptatás időszakában a szervezet magnézium-egyensúlya külön odafigyelést igényel. A terhességgel összefüggő, magas mortalitású és morbiditású állapotok, úgymint a gesztációs diabétesz, a koraszülés, a preeclampsia és az intrauterin növekedés visszamaradása esetén vizsgálatok mutatnak rá a várandósság alatti inadekvát magnézium-ellátottsággal való kapcsolatra (1). Emellett, a magnézium-szupplementáció szerepet kaphat a terhesség alatti migrén és a terhesség alatti lábszárgörcsök megelőzésében, kezelésében (1). A várandós nők 30 %-át érintő lábszárgörcsök kezelésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) orális magnézium-pótlást ajánl (2).

Úgy tűnik, hogy az orrunk évente több millió közúti baleset okozója is lehet. Az orrnyálkahártya irritáció miatt elindított láncreakció három ponton támadja a kormány mögött ülőket: reflexes szemlehunyás, kezek elrántása a kormányról és kizökkenés a vezetői szerepből. Lássuk, hogy a tüsszentés valóban gyakori okozója-e a baleseteknek, és vajon milyen óvintézkedéseket tehetünk a nagyobb baj elkerülésére!

Az atópiás dermatitist (AD) a bőrgát hibáinak, az immunrendszer diszregulációjának és a külső ingereknek, például allergéneknek, irritáló anyagoknak és mikrobáknak a kombinációja okozza. A környezeti allergének (aeroallergének) szerepe az AD előidézésében továbbra is tisztázatlan. Egy vizsgálat szisztematikusan szintetizálta az allergén immunterápia (AIT) előnyeire és ártalmaira vonatkozó bizonyítékokat az AD esetében.

A tartósan alkalmazott csontritkulás elleni gyógyszerek a törést követően csökkenő halálozási kockázatot eredményeznek - derül ki az új adatokból.

A szezonális allergia évről évre egyre többek életminőségét rontja az allergénekre gyorsan vagy időszakosan megjelenő, olykor krónikus formát öltő tüneteken keresztül. A COVID-19 világjárvány hatására viszont mindennapossá vált az orrot és szájat takaró orvosi arcmaszkok és szövetmaszkok viselete. A védőmaszkok nem csak a járvány megfékezésében játszhatnak fontos szerepet, hanem egy járulékos előnyt is jelenthetnek: mérsékelt védelmet jelenthetnek az allergénekkel szemben.

Az orvosi praxisunk során szinte elkerülhetetlen, hogy legalább egyszer ne találkozzunk anafilaxiás tüneteket mutató beteggel. Az egészségügyi dolgozók (nem csak orvosok) többsége ugyan felismeri az anafilaxiát (és a vele járó sokkos állapotot), de egy nemrégiben megjelent kutatás szerint mégsem ad adrenalint vagy ha igen, akkor nem megfelelő helyre adja/adná azt.

A világon mintegy 2,5 millió ember szenved ebben a betegségben1, Magyarországon a becslések szerint 2000 fő lehet érintett. A betegség lefolyása, a beteg életkilátásai szempontjából alapvető fontosságú a mielőbbi tisztázása annak, hogy kiterjedt-e a tüdőre a betegség.

Az allergiás rhinitis (AR) valódi népbetegség, világszerte kb. 600 millió ember érintett, prevalenciája hazánkban kb. 15-25% között van. A betegség komoly hatással van a betegek mindennapi életvitelére: a betegség klasszikus tünetei mellett a jelentős részük számol be a munkaképesség csökkenéséről, életvitel romlásáról, alvásproblémákról, ingerültségről, rossz közérzetről és fáradtságról. A rosszabb életminőség, és ennek gazdasági hatásai miatt is igen fontos az allergiás rhinitis megfelelő kezelése.

Több mint két és fél évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19-et pandémiává nyilvánította. Azóta világszerte több mint hatmillió emberéletet követelt a betegség, és számtalan módon felborította a mindennapi életet.

Az antraciklinnel kezelt limfómás betegek atorvastatin kezelése jelentősen, mintegy kétharmadával csökkentette az incidens szívműködési zavarok előfordulását a kezelés 12 hónapja alatt, derült ki egy multicentrikus, randomizált vizsgálatból, amelyben 300 beteg vett részt.

Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban van egy 3. fázisú klinikai kutatás a glioblasztómás (GBM) betegeknél az egyidejű kemoradiáció és a tumor kezelési mezők (TTFields) potenciális előnyeit vizsgálja, az alábbi narratív áttekintés szolgál az ezen megközelítést támogató jelenlegi bizonyítékokra.

A célzott biológiai immunterápiák rendkívül hatékonyak a pikkelysömörös betegek bőrbetegségének kontrollálásában, de nem világos, hogy a terápia késlelteti-e a gyulladásos artritisz kialakulását. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa a gyulladásos artritisz kialakulásáig eltelt időt a pikkelysömörre alkalmazott biológiai terápiában újonnan részesülő betegek körében.

A közelmúltban a 10. évfordulóját ünnepelte az elektronikus, füstmentes alternatívák és a dohányzási ártalomcsökkentés lehetőségeire fókuszáló E-cigarette Summit konferenciasorozat. A szervezők ezúttal is hangsúlyozták: a Summit célja a nemzetközi helyzet aktuális értékelése mellett a párbeszéd kialakítása és támogatása a szakmai, illetve piaci szereplők, döntéshozók között.